Par napja nem megy ugy a tekeres, mint kene, elfaradtam es erre....
Tegnap szettort a kozepcsapagyam.
Egy portugal kisvarosban, Moura-ban kell dekkolnom harom napot mert a legnagyobb joszandek ellenere is csak keddre tudjak beszerezni a spec. alkatreszt.
Veszelyben a finis.
Probalok nem idegeskedni es feltoltodni.
Udv
Andras
(Az internet is csak szivessegbol hasznalhatom)
2007. szeptember 30., vasárnap
2007. szeptember 27., csütörtök
70. nap - 2007.09.25.- Alenquer - 6158 km
A tegnapi tej után ma reggel már friss kenyeret is kaptam a házigazdáktól, rendelésre. Jót aludtam a szélcsendes sátorhelyemen és a pakolászás után beburkoltam a tejet kenyérrel, csak úgy, mert más most nem maradt az elemózsiás pakkban. Az utam ismét csapolt fenyõk közt haladt, finom illatban, a nemtúl távoli óceán felé. A partmenti úttal párhuzamosan egészen Nazareig jóminõségû kerékpárúton haladhattam. A tervezõk szándéka látszott, "Legyen parti kerékpárút!", de az is látszott, hogy életükben nem keróztak. Minden útkeresztezõdésnél bekanyarintották a kerékpárutat vagy 10-15 méter mélyen, átvezetés elsõbbségadási kötelezettséggel, majd visszakanyar az út mellé. Ez akkor nem is volt zavaró, amikor 2-3 kilométerenként volt egy keresztezõdés, de ezt a kisebb települések minden utcájánál kissé sok volt. A slussz poént az út befejezése szolgáltatta. Ahogy a képen is látható, egyszerûen, a keresztezõdésnél kikanyarodó útat mégegyszer megkanyarították az ellenkezõ irányba és "Ennnnyi!" Se egy tábla, se semmi, csak magas padka, hogy ne akarj egyenesen tovább menni, le az útra. Vicces.
Az óceán elég hideg volt a lábfürdõ alkalmával és a homok is csak a felszínén volt langyos. Nem csoda, itt az õsz. A strandokon egy-két ember ténfergett, a parti települések teljesen elnéptelenedtek. Rémes látvány volt, ugyan úgy, ahogy a mocskosan habzó víz is. Nem tudom, hogy csak a szél hozta-e a partra a trutyit, vagy mindig ilyen? Ha az utóbbi, akkor a befektetõket sajnálom, akik még mindig újabbnál újabb települések építésével fáradoznak a környéken.
Az olykor viharos szél irányát már tegnap (csak a korrektség kedvéért, okt. 1. 0:31 CET van, amikor írom pótlólag) is lestem, kedvezõnek mutatkozott a mai úthoz. Dél felé tologatta a felhõket meg engem is egy kicsit. Ami a formámat mutatja, hogy amikor szembe vagy oldalról fújt, akkor a környék tele volt szélerõmûvekkel, most, hogy végre hátszelem van, csak egy, azaz egy hárompropellerest érte meg a szemközti hegyre telepíteni, ahogy a képen is látszik. (ha minden igaz)
Ahogy már többször is, most is sötétben értem a nem terv szerinti, útközben talált kempingbe. Szerencsére, a csengõre reagált az ukrán származású recepciós csaj és még volt olyan kedves is, segített feltolni a bicót a rohadt meredek hegyoldalra. Mindenjó ha jó a vége. Meleg zuhannyal zártam a napot a teljesen üres kempingben.
Napi megtett táv: 133,8 km
A szállás: Bar Do Além
Koordinátái: N 39,05931° W 9,02656°
69. nap - 2007.09.24.- Coimbrão - 6024 km
Paolo,
I was very upset in Lisboa, there isn´t any cycling infrastucture, but hopefuly I met friendly bikers.
There´s a lot of things to do.
So, keep going!
Good luck and a great celebration on the weekend
Andras
PS. visit the Hungarian Critical Mass web site, there are many helpful things for organisation
http://www.criticalmass.hu/
Same rules
Same roads
Same rights now!
A reggeli szedelõzködés után még dobtam egy sárgát, amikor egy holland manus megszólított. Jól elbeszélgettük az idõt. Õ is egyedül járja körbe, ha nem is európát, de az Ibériai félszigetet mindenképp. Volt sok hasznos térképe a kempingekrõl, lefotóztam egy párat, hátha szükségem lesz rájuk.
A városnézés következett. Felmentem egészen az egyetemig, láttam az itteni trolibuszokat és a megannyi diákot. Most kampányoltak valamiért, de sajnos nem ismerem a célt. Ahogy épp Wi-Fi-t keresve ücsörögtem a bicó mellett, odajött hozzám egy kicsit idõsebb srác, Paolo és egy, a pénteki Massa Crítica-ra invitáló szórólapot nyomott a kezembe. Mondtam neki, hogy várjon egy cseppet és elõrángattam büszkén a rendezõi mellényem. Õk most kezdik szervezni Coimbrában a magot, de Lisboa-ban is lesz felvonulás. Internet címet cseréltünk, majd mondta, hogy órára kell mennie. Azt még megkérdeztem tõle csodálkozva, hogy miért nincs egyenruhában, azt hittem ez minden egyetemistának kötelezõ. Erre csak azt mondta:"Tudod, változnak az idõk. Az én apám is erre az egyetemre járt, õ azért hordott uniformist mert szegény volt. Ma ez a gazdagok kiváltsága. Én egy szegény, dolgozó ember vagyok. :) Nem engedhetem meg magamnak a drága egyenruhát." - majd elsietett.
Az egyetemtõl óvatosan ereszkedtem le a folyó felé, mert nagyon meredek és apró macskaköves volt az út. Szörnyû micsoda pléhdoboz-mizéria van itt is. Teljesen ellepik a történelmi helyeket is, az egyetem környékén is alig lehetett tõlük mozdulni. Ehhez képest, nulla kerós infrastruktúra, nem csoda, hogy összesen egy, azaz egy kerékpárost láttam az egész városban.
Kikeveredve az útfelújításokból, elindultam az N1-es, most IC2-re keresztelt úton. Hát, nem igen lehetnek büszkék a Nacional 1-re. Sokkal szarabb az út mint az otthoni régi ötös, de a forgalma kb. ugyanannyi, mint az autópálya megnyitása elõtt az ötösnek. Rengeteg kamion és többnyire nem vesznek emberszámba. Nem is kellett sokáig gondolkodnom, Pombal után megkerestem az elsõ lehajtót az óceán felé és inkább bevállalom a 40-50 kilométeres kerülõt mintsem a nagy forgalmat, és a szilikózist. Döntésem már az elsõ szakaszon is meghozta a várt sikert. Szép síma úton, mediterrán falvakon át gurultam az óceán felé. Érdekes volt, hogy szinte mindegyik falunak volt egy völgyes megfelelõje is. Ennek megfelelõen ment is a hullámvasutazás rendesen. A legrémisztõbb egy szinte szabályos "U" betû volt. Hogy onnan hogy jön ki aki elveszti a lendületét, azt nem tudom, de nekem sikerült 67-re gyorsulnom a kis, kb. 200 méteres szakaszon. Szerencsére a szembe domb alacsonyabb volt egy kicsivel, így alig kellett hozzálapátolnom, hogy a tetejére érve folytathassam az utam.
Nem voltam ma jó formában és a hátsó váltóval is kellett "játszanom" egy kicsit. Nem volt nehéz a készülõdõ viharnak elvennie az összes kedvem és az elsõ kempingnél marasztalnia. Egy német házaspár a saját házában és annak kertjében hozta létre a kempinget. Aranyosak, kedvesek és még nem is kerül sokba. Internet is lett volna, de valamiért nem jött össze a Wi-Fi kapcsolat, ìgy tusoltam egyet és mielõtt megírtam volna ezeket a sorokat elaludtam.
A városnézés következett. Felmentem egészen az egyetemig, láttam az itteni trolibuszokat és a megannyi diákot. Most kampányoltak valamiért, de sajnos nem ismerem a célt. Ahogy épp Wi-Fi-t keresve ücsörögtem a bicó mellett, odajött hozzám egy kicsit idõsebb srác, Paolo és egy, a pénteki Massa Crítica-ra invitáló szórólapot nyomott a kezembe. Mondtam neki, hogy várjon egy cseppet és elõrángattam büszkén a rendezõi mellényem. Õk most kezdik szervezni Coimbrában a magot, de Lisboa-ban is lesz felvonulás. Internet címet cseréltünk, majd mondta, hogy órára kell mennie. Azt még megkérdeztem tõle csodálkozva, hogy miért nincs egyenruhában, azt hittem ez minden egyetemistának kötelezõ. Erre csak azt mondta:"Tudod, változnak az idõk. Az én apám is erre az egyetemre járt, õ azért hordott uniformist mert szegény volt. Ma ez a gazdagok kiváltsága. Én egy szegény, dolgozó ember vagyok. :) Nem engedhetem meg magamnak a drága egyenruhát." - majd elsietett.
Az egyetemtõl óvatosan ereszkedtem le a folyó felé, mert nagyon meredek és apró macskaköves volt az út. Szörnyû micsoda pléhdoboz-mizéria van itt is. Teljesen ellepik a történelmi helyeket is, az egyetem környékén is alig lehetett tõlük mozdulni. Ehhez képest, nulla kerós infrastruktúra, nem csoda, hogy összesen egy, azaz egy kerékpárost láttam az egész városban.
Kikeveredve az útfelújításokból, elindultam az N1-es, most IC2-re keresztelt úton. Hát, nem igen lehetnek büszkék a Nacional 1-re. Sokkal szarabb az út mint az otthoni régi ötös, de a forgalma kb. ugyanannyi, mint az autópálya megnyitása elõtt az ötösnek. Rengeteg kamion és többnyire nem vesznek emberszámba. Nem is kellett sokáig gondolkodnom, Pombal után megkerestem az elsõ lehajtót az óceán felé és inkább bevállalom a 40-50 kilométeres kerülõt mintsem a nagy forgalmat, és a szilikózist. Döntésem már az elsõ szakaszon is meghozta a várt sikert. Szép síma úton, mediterrán falvakon át gurultam az óceán felé. Érdekes volt, hogy szinte mindegyik falunak volt egy völgyes megfelelõje is. Ennek megfelelõen ment is a hullámvasutazás rendesen. A legrémisztõbb egy szinte szabályos "U" betû volt. Hogy onnan hogy jön ki aki elveszti a lendületét, azt nem tudom, de nekem sikerült 67-re gyorsulnom a kis, kb. 200 méteres szakaszon. Szerencsére a szembe domb alacsonyabb volt egy kicsivel, így alig kellett hozzálapátolnom, hogy a tetejére érve folytathassam az utam.
Nem voltam ma jó formában és a hátsó váltóval is kellett "játszanom" egy kicsit. Nem volt nehéz a készülõdõ viharnak elvennie az összes kedvem és az elsõ kempingnél marasztalnia. Egy német házaspár a saját házában és annak kertjében hozta létre a kempinget. Aranyosak, kedvesek és még nem is kerül sokba. Internet is lett volna, de valamiért nem jött össze a Wi-Fi kapcsolat, ìgy tusoltam egyet és mielõtt megírtam volna ezeket a sorokat elaludtam.
Napi megtett táv: 80,8 km
A szállás: Campsite of Claudia and Waldemar
Koordinátái: N 39,90010° W 8,88687°
68. nap - 2007.09.23.- Coimbra - 5943 km
Szuper volt ez a nap! Reggel egy hossz�� ereszked��ssel kezdhettem, miut��n a "nyert" 1 ��r��t is eltoll��szkodtam. Lem��rtem az ��rdekess��g kedv����rt. Az esti felteker��s egy 3,2 kilom��teres szakaszt jelentett 120 m��teres szintemelked��ssel, felt��ve, ha reggelre nem alak��totta ��t valaki. :))) Ez "csak" 3,7%-os ��tlag�� emelked��. Ehhez k��pest, az��rt kellett kapaszkodni a korm��nyba m��g lefel�� is.
Az ��t els�� r��sz��n hegyl��bakat kellett megm��szni, mert az eredend��en tervezett N16-os utat tegnap elcser��ltem az eggyel nagyobbra, az N17-re, ami a t��bl��k szerint egyenesen Coimbr��ba vezet. H��t volt benne n��h��ny kanyar, de ahogy Jorge is mondotta, a hegyek ut��n v��gig leejt�� eg��szen Coimbr��ig. A magass��gb��l csak s��v��rogtam a l��that��an s��k terepen tekerg�� m��sik ��t ut��n, de inn��t szebb volt a kil��t��s.
(Mi m��st ��rhatn��k?)
��sszesen ~760 m��tert esett a magass��g a nap v��g��re, b��r most is egy domb oldal��n fetrengek, ahova m��r fel kellett j��nni a foly��t��l. Sz��v��s lett volna ezt ��jszaka letekerni, mert egyr��szt nem b��rtam volna, m��sr��szt a l��tv��ny is elmaradt volna.
Az N17-es ��t egy aut����tba v��gz��d��tt alternat��v ��t n��lk��l. Mivel nem volt jel��lve, csak egy szem tilt�� t��bl��t raktak ki ��tk��zben, ez��rt azt "eln��zve" nyomtam neki tov��bb. Nem is volt gond, mert k��tszer k��ts��vos ��t volt (IP6), sz��les, j�� min��s��g�� le��ll��s��vval. Csak akkor j��tt a bibi, amikor az IP3-ba torkolva egys��von folytat��dott. Kellett keresnem valami alternat��v��t, mert itt m��r sz��rtam az aut��sok szem��t, akik egyre s��r��bben dud��ltak r��m (teljesen jogosan). Egy-k��t km ut��n meglett az N110, ami hasonl�� nyomvonalon haladt. Kicsit toldozott volt, de a foly�� mellett haladni nagyon kafa volt. Nem t��l nagy szintelt��r��sekkel lek��vette az ��t a foly��t, a v��lgyet alkot�� hegyek oldal��n. ��lvezetes sz��p ��t volt ��s a v��g��n m��g a kemping is k��zelebb ker��lt. A t��rk��p��szek elfelejtett��k ugyanis, hogy 2004-ben stadion ��p��lt a kemping hely��n ��s az ��j kemping 2005 szeptemer��ben a v��ros sz��l��n nyilt ��jra. Megtal��ltam, ez a l��nyeg, illetve az hogy van sz��r��t��g��p��k ��s sz��p a kil��t��s. No meg az, hogy m��r naplementekor ��llt a s��tram.
Kicsit mosod��ztam, amit reggel m��g folytatni kell, mert nem lett el��g az egyszeri sz��r��t��si id��, vacsi, f��rd��s ��s szunya.
Az ��t els�� r��sz��n hegyl��bakat kellett megm��szni, mert az eredend��en tervezett N16-os utat tegnap elcser��ltem az eggyel nagyobbra, az N17-re, ami a t��bl��k szerint egyenesen Coimbr��ba vezet. H��t volt benne n��h��ny kanyar, de ahogy Jorge is mondotta, a hegyek ut��n v��gig leejt�� eg��szen Coimbr��ig. A magass��gb��l csak s��v��rogtam a l��that��an s��k terepen tekerg�� m��sik ��t ut��n, de inn��t szebb volt a kil��t��s.
(Mi m��st ��rhatn��k?)
��sszesen ~760 m��tert esett a magass��g a nap v��g��re, b��r most is egy domb oldal��n fetrengek, ahova m��r fel kellett j��nni a foly��t��l. Sz��v��s lett volna ezt ��jszaka letekerni, mert egyr��szt nem b��rtam volna, m��sr��szt a l��tv��ny is elmaradt volna.
Az N17-es ��t egy aut����tba v��gz��d��tt alternat��v ��t n��lk��l. Mivel nem volt jel��lve, csak egy szem tilt�� t��bl��t raktak ki ��tk��zben, ez��rt azt "eln��zve" nyomtam neki tov��bb. Nem is volt gond, mert k��tszer k��ts��vos ��t volt (IP6), sz��les, j�� min��s��g�� le��ll��s��vval. Csak akkor j��tt a bibi, amikor az IP3-ba torkolva egys��von folytat��dott. Kellett keresnem valami alternat��v��t, mert itt m��r sz��rtam az aut��sok szem��t, akik egyre s��r��bben dud��ltak r��m (teljesen jogosan). Egy-k��t km ut��n meglett az N110, ami hasonl�� nyomvonalon haladt. Kicsit toldozott volt, de a foly�� mellett haladni nagyon kafa volt. Nem t��l nagy szintelt��r��sekkel lek��vette az ��t a foly��t, a v��lgyet alkot�� hegyek oldal��n. ��lvezetes sz��p ��t volt ��s a v��g��n m��g a kemping is k��zelebb ker��lt. A t��rk��p��szek elfelejtett��k ugyanis, hogy 2004-ben stadion ��p��lt a kemping hely��n ��s az ��j kemping 2005 szeptemer��ben a v��ros sz��l��n nyilt ��jra. Megtal��ltam, ez a l��nyeg, illetve az hogy van sz��r��t��g��p��k ��s sz��p a kil��t��s. No meg az, hogy m��r naplementekor ��llt a s��tram.
Kicsit mosod��ztam, amit reggel m��g folytatni kell, mert nem lett el��g az egyszeri sz��r��t��si id��, vacsi, f��rd��s ��s szunya.
Napi megtett t��v: 110,9 km
A sz��ll��s: Parque de Campismo de Coimbra
Koordin��t��i: N 40,18700�� W 8,39811��
67. nap - 2007.09.22.- CRITICAL MASS ezerrel!!!!! - Melo - 5832 km
Thanks for the lesson, you are a good teacher.
...and don��t worry about smoking.
I know, you can show many brilliant other things for your students too. :))
Best wishes,
Andras
Nagyon j�� volt a napom, b��r nem gondoltam, hogy a v��g��n m��g Melo is lesz. :)
Az elej��n ��s a v��g��n volt a legnehezebb a teker��s a meredek emelked��k miatt, de cseppet sem b��nom. Gy��ny��r�� t��jon kalandozok. V��gig, lekoptatott (szerintem) bazalt k��vek bor��tj��k a t��jat, mint nagy kavicsok, k��zt��k egy k��t olajfa vagy feny��, n��hol ligetnyi ��s bor��ka, a naps��t��sben terjeng�� finom illat��val. Hosszan elny��l�� hegyoldalak, emelked��k ��s ugyan olyan, h��l��san elny��l�� leejt��k is. Lehet nyomni neki. Nem egyszer, igaz csak 2-1-ben vagy 1-1-ben, de a l��tnival�� ��s a sz��guld��s lefel�� k��rp��tol.
Kedvesek, seg��t��k��szek az emberek ��s nagyobb ar��nyban besz��lik az angolt, mint a spanyolok. Hollandia ��ta most fordult el�� el��sz��r, hogy tan��cstalan ��lldog��l��som miatt megk��rdezte egy motoros, hogy minden rendben van-e? Tud-e valamiben seg��teni? Le voltam ny��g��zve. A m��sik ember, aki elb��v��lt, Jorge Pinto volt. A h��za el��tti kertet ��polgatta ��ppen Guarda el��tti Arrifana nev�� telep��l��sen, amikor elhaladtam el��tte. Felismerte a z��szl��t ��s ut��nam ki��ltott. Tesi tan��r, aki azzal kezdte mondand��j��t, hogy nem j�� p��lda, mert ��ppen bag��zott.
J��rt m��r kis Haz��nkban, tal��n Kecskem��ten, az egyetemek vil��gbajnoks��g��n, ahol j�� helyez��st ��rt el a csapata ping-pongban. Megk��rtem, hogy ha m��r ��gy "��sszej��tt��nk", tan��tson meg egy-k��t r��videbb mondatot, sz��t, mert nagyon nem j�� ez ��gy, hogy nem tudom m��g az alapvet�� szavakat sem. A nyelvleck��t csatoltam, h��tha m��s is kedvet kap a szavak elsaj��t��t��s��hoz. :))
A sz��ll��st igaz��b��l nem tudtam hol fogom megtal��lni, mert a hat��ron l��v�� turista iroda a nyitvatart��si-id��ben z��rva volt, nem volt seg��ts��gemre. Persze csak most kapcsolok, hogy ��n b��n��ztam, mert az eb��dsz��net, amit kiolvastam az ajt��ra f��ggesztett portug��l t��bl��r��l az jav��ban tartott, mert n��luk egy ��r��val kor��bban van. (ezt is csak most tudtam meg, a kemping mindenre figyelmesen kit��r�� inform��ci��s lapj��r��l, amit a vend��g kez��be nyomnak.)
Gondoltam, ��tk��zben majd csak lesz valahol kemping. H��t volt is nem egy t��bla, de mind z��rva volt. Az olyanokat meg se n��ztem, amik 500-1000 m��tern��l nagyobb kit��r��st jelentettek. Ker��ltem ��n magamt��l is enn��l nagyobbakat, nem kellett ehhez "kemping" t��bla. Pl. Vila Cort��s do Mondego k��zpontj��ba is feltekertem, illetve, n��hol toltam a bic��t mert nem akartam strap��lni a h��ts�� kereket a meredek emelked��n. Kider��lt, hogy teljesen feleslegesen, mert az ��tel��gaz��s a falu alatt volt, amit els��re nem tal��ltam/ nem volt kit��bl��zva. T��k rendesek voltak. Az id��sebb n��nik, miut��n l��tt��k az ��rtetlen tekintetemen, hogy nem veszem a portug��l ad��sukat, h��vt��k a falu "mindenttud��j��t" aki, szint��n nem besz��lt k��z��s nyelvet velem. �� franci��ul tudott "petit". Sebaj, v��gtelen��l seg��t��k��sz volt. Kocsiba pattant ��s kivezetett az el��gaz��shoz, nem hi��ba b��ztak r�� az ��regasszonyok. Pr��b��lta m��g azt is meg��rtetni velem, hogy kamionsof��r ��s ha megv��rom m��g mag��hoz veszi az iratait, akkor megy Coimbr��ba ��s elvisz. H��t, nagy volt a k��s��rt��s, de v��g��lis illedelmesen nemet mondtam ��s m��r portug��lul megk��sz��nve a seg��ts��g��t b��cs��ztam.
Lassan r��mesteledett. Felh��vtam Connny��t, a mai Mass ut��n ��rdekl��dve.
H��t!!!
Az elej��n ��s a v��g��n volt a legnehezebb a teker��s a meredek emelked��k miatt, de cseppet sem b��nom. Gy��ny��r�� t��jon kalandozok. V��gig, lekoptatott (szerintem) bazalt k��vek bor��tj��k a t��jat, mint nagy kavicsok, k��zt��k egy k��t olajfa vagy feny��, n��hol ligetnyi ��s bor��ka, a naps��t��sben terjeng�� finom illat��val. Hosszan elny��l�� hegyoldalak, emelked��k ��s ugyan olyan, h��l��san elny��l�� leejt��k is. Lehet nyomni neki. Nem egyszer, igaz csak 2-1-ben vagy 1-1-ben, de a l��tnival�� ��s a sz��guld��s lefel�� k��rp��tol.
Kedvesek, seg��t��k��szek az emberek ��s nagyobb ar��nyban besz��lik az angolt, mint a spanyolok. Hollandia ��ta most fordult el�� el��sz��r, hogy tan��cstalan ��lldog��l��som miatt megk��rdezte egy motoros, hogy minden rendben van-e? Tud-e valamiben seg��teni? Le voltam ny��g��zve. A m��sik ember, aki elb��v��lt, Jorge Pinto volt. A h��za el��tti kertet ��polgatta ��ppen Guarda el��tti Arrifana nev�� telep��l��sen, amikor elhaladtam el��tte. Felismerte a z��szl��t ��s ut��nam ki��ltott. Tesi tan��r, aki azzal kezdte mondand��j��t, hogy nem j�� p��lda, mert ��ppen bag��zott.
J��rt m��r kis Haz��nkban, tal��n Kecskem��ten, az egyetemek vil��gbajnoks��g��n, ahol j�� helyez��st ��rt el a csapata ping-pongban. Megk��rtem, hogy ha m��r ��gy "��sszej��tt��nk", tan��tson meg egy-k��t r��videbb mondatot, sz��t, mert nagyon nem j�� ez ��gy, hogy nem tudom m��g az alapvet�� szavakat sem. A nyelvleck��t csatoltam, h��tha m��s is kedvet kap a szavak elsaj��t��t��s��hoz. :))
A sz��ll��st igaz��b��l nem tudtam hol fogom megtal��lni, mert a hat��ron l��v�� turista iroda a nyitvatart��si-id��ben z��rva volt, nem volt seg��ts��gemre. Persze csak most kapcsolok, hogy ��n b��n��ztam, mert az eb��dsz��net, amit kiolvastam az ajt��ra f��ggesztett portug��l t��bl��r��l az jav��ban tartott, mert n��luk egy ��r��val kor��bban van. (ezt is csak most tudtam meg, a kemping mindenre figyelmesen kit��r�� inform��ci��s lapj��r��l, amit a vend��g kez��be nyomnak.)
Gondoltam, ��tk��zben majd csak lesz valahol kemping. H��t volt is nem egy t��bla, de mind z��rva volt. Az olyanokat meg se n��ztem, amik 500-1000 m��tern��l nagyobb kit��r��st jelentettek. Ker��ltem ��n magamt��l is enn��l nagyobbakat, nem kellett ehhez "kemping" t��bla. Pl. Vila Cort��s do Mondego k��zpontj��ba is feltekertem, illetve, n��hol toltam a bic��t mert nem akartam strap��lni a h��ts�� kereket a meredek emelked��n. Kider��lt, hogy teljesen feleslegesen, mert az ��tel��gaz��s a falu alatt volt, amit els��re nem tal��ltam/ nem volt kit��bl��zva. T��k rendesek voltak. Az id��sebb n��nik, miut��n l��tt��k az ��rtetlen tekintetemen, hogy nem veszem a portug��l ad��sukat, h��vt��k a falu "mindenttud��j��t" aki, szint��n nem besz��lt k��z��s nyelvet velem. �� franci��ul tudott "petit". Sebaj, v��gtelen��l seg��t��k��sz volt. Kocsiba pattant ��s kivezetett az el��gaz��shoz, nem hi��ba b��ztak r�� az ��regasszonyok. Pr��b��lta m��g azt is meg��rtetni velem, hogy kamionsof��r ��s ha megv��rom m��g mag��hoz veszi az iratait, akkor megy Coimbr��ba ��s elvisz. H��t, nagy volt a k��s��rt��s, de v��g��lis illedelmesen nemet mondtam ��s m��r portug��lul megk��sz��nve a seg��ts��g��t b��cs��ztam.
Lassan r��mesteledett. Felh��vtam Connny��t, a mai Mass ut��n ��rdekl��dve.
H��t!!!
Gratul��lok minden Szervez��nek!
Nagyok, ��s legf��k��pp ��gyesek vagytok. M��r alig v��rom, hogy l��thassam a k��peket ��s vide��kat.
AZONOS UTAK,
AZONOS SZAB��LYOK,
AZONOS JOGOKAT!
AZONOS SZAB��LYOK,
AZONOS JOGOKAT!
Az utat vacsor��val folytattam az egyik nagyobb ��tkeresztez��d��s l��mp��i alatt, majd felvettem a CM rendez��i mell��nyk��m ��s az Isti-f��le boka-reflekt-fixeket ��s usgyi tov��bb. Arra blaz��roztam, hogyha nem tal��lok kempinget, akkor letekerem m��g a 100-as ut��n marad�� 120-at Coimbr��ig ��s megsp��rolok egy esti sz��ll��st. Szerencs��mre, lett kemping, igaz, hitetlen��l tekertem fel a meredek hegyoldalra a jelek ut��n. Nem esett volna j��l, ha csak "z��rva" t��bl��t tal��lok. ��tk��zben pr��b��ltam is megtudakolni egy aut��st��l, hogy j�� nyomon j��rok-e, de nem besz��lt angolul, ink��bb megfordult ��s elvezetett a kb. kilom��terre l��v�� bej��ratig. Mindez este 11 (illetve 10) el��tt, m��r t��k s��t��tben. Az��rt ��rom, hogy szerencs��re, mert a f��radts��gommal nem lett volna baj, ink��bb a kisz��m��thatatlan ��s bel��thatatlan ��t ami aggaszt ilyenkor. T��k s��t��t van, nem l��tod hogy milyen szakasz k��vetkezik. Ha emelked�� van csak ��rzed hogy nehezebben megy, ha leejt��, akkor meg nem tudod hova ��s milyen min��s��g�� ��tra ��rkezel. Ezt m��g cifr��zza a reflektort fennhagy�� szembeaut��sok ��s a t��bbsz��r is megvil��g��t�� h��tulr��l k��zeled��k sora. Egyszer��en nem ��rtem ��ket, ennyire nem akarnak hinni a saj��t szem��knek? Igen! Ker��kp��ros. ��s ilyenkor! No mindegy.
A sz��ll��s v��g��lis egy vend��gh��z ��s a kertj��ben l��v�� Campismo.
Gyorsan les��traztam, tusoltam, holnap folyt. k��v..
A sz��ll��s v��g��lis egy vend��gh��z ��s a kertj��ben l��v�� Campismo.
Gyorsan les��traztam, tusoltam, holnap folyt. k��v..
(reggeli toldal��k)
������! M��g h��rom dolog, amit m��r r��gen meg akartam ��rni. Az egyik egy jelens��g, ami kb. a m��sodik h��ten kezd��d��tt. Olyan mint a de ja vue, bizony��ra a rossz mintav��tel ��s a honv��gy szer�� lelki ��llapot sz��lem��nye. Az utc��kon j��rva, n��ha-n��ha ismer��s��ket v��lek felfedezni egy-egy emberben.
"Ez nem lehet igaz! Az ott a ....! Hogy ker��l ez ide?"
Ez annyira komoly, hogy eleinte sokszor szinte a megsz��l��t��sig is elmentem. A szindr��ma folyom��nya, amikor magyarul besz��lget�� spanyolokat hallok. Olyan mintha egy-egy sz��t magyarul mondtak volna. Persze, nem.
A m��sik dolog m��r nem a k��pzelet sz��lem��nye . B��rmelyik spanyol, vagy mostm��r kider��lt, portug��l el�� teszem le az ��tlevelem, bet��zget��s ��s pr��b��lkozgat��s n��lk��l, els��re kimondja a vezet��k- ��s keresztnevem teljesen helyesen. Ezen az��rt csod��lkozom, mert otthon ez cseppet sincs ��gy. Igaz le��rni m��r csak Dovaloski-nak szokt��k, de ennyi belef��r. :))
A harmadik, m��g a franci��kn��l megfigyelt viselked��se az aut��vezet��knek. Annyira vigy��znak a ker��kp��rosokra az ��ton, hogy az m��r k��sz ��r��let. Sz�� se r��la, ��r��l��k neki, de egyben er��s t��lz��snak is tartom, ami ak��r b��ntudatot is kelthet a ker��sban. Amikor megel��znek, k��pesek szinte a szembej��v��t letolni az ��tr��l csak hogy nagy oldalt��vols��got tudjanak tartani. A f��ket persze nem ismerik, ��gy ha a szembej��v�� nem akar leh��z��dni, akkor ink��bb ledud��lj��k. Sokszor m��r azt hittem, hogy t��rnek a visszapillant��t��kr��k ��s lehet majd tan��skodnom a balesetn��l. K��sz ��r��let, ahogy csin��lj��k.
Nos, ennyi a naphoz.
Napi megtett t��v: 120,7 km
A sz��ll��s: Campismo Quinta das Cegonhas
Koordin��t��i: N 40,52030�� W 7,54104��
A sz��ll��s: Campismo Quinta das Cegonhas
Koordin��t��i: N 40,52030�� W 7,54104��
66. nap - 2007.09.21.- Ciudad Rodrigo - 5711 km
Reggel sokáig lustálkodtam, bár nem volt nehéz, mert 7:30-kor, amikor elõször felébredtem még éjszakai sötétség volt. Az esõ még kitartóan esett, de fél tízre ráhagyta és kisütött a Nap. 10-re volt megbeszélve a recepcióssal, hogy jön és beenged a mosógéphez, ami egy szimpla otthoni mosógép volt, igencsak korlátozott kapacitással. Ráadásul a centrifugája csak 600-as lehetett, mert minden ruhámból nekem kellett még kézzel kicsavarni a lét. Kiteregettem, majd némi kajálás után nekiálltam a bicónak. Már rutinosan kerestem egy helyet ahol hátára támasztottam és könnyedén szerelhettem. Kb. fél ötre tudtam végezni. Eztán következett a városnézéssel egybe kötött próbakör, vettem friss kenyeret és kerestem egy netezdét is. Jó volt végre beszélni Dokiékkal és P. Yano-t is még a mûhelyben értem. Annyira eldumáltuk az idõt, hogy teljesen sötétbe kellett visszabotorkálnom a kempinghez, persze világítás nélkül, mert azt nem vittem magammal. A ruhák végülis megszáradtak, beszedegettem õket.
Ki voltam éhezve, de rendesen, mert csak a késõi reggeli volt amit ettem egész nap, így a pocak következett. Nekiültem és megkóstoltam a friss szerzeményeket. Az egyik egy Burgos névre hallgató, "ne tudd meg" kaja volt. Gondoltam, ha már jártam ott, meg is kóstolhatnám. Queso Fresco-nak hívják a terméket, ami olyan túróhab és sajt közötti valami. Dr. O'tker puding formájú tálkában ázik valamilyen löttyben, de se nem édes, se nem sós, olyan ízetlen izé. Max. kálcium utánpótlásra jó. (A két összecsomagolt tálkából a második ott maradt másnap a kempingben, hátha valaki odaadja a macskájának, vagy valami.) Ezen az íztelenségen felbuzdulva bevágtam egy megszokott, jó minõségû, negyedkilós tonhal konzervet és a friss baguettek egyikét. A deszert is újdonság volt. Kaptam olyan tésztát mint az Õznyelv nevû süti alapja, csak ez kerek volt és egy tucat volt hengeresen összecsomagolva belõlük. Még nekem is pikáns volt, akinek az USA-ban a kedvenc reggelije a köményes barna kenyér (rye bread) dzsemmel volt. A tészta dettó mint az Õznyelvé, az egyik felére olvasztott és karamellizált cukorral. Különbség csak abban állt, hogy ennek a tésztájába kömény és szezámmag volt sütve. Érdekes ízhatás. Érdemes volt kipróbálni és az ánizs szerû illata elárasztotta a sátrat, elnyomva a szellõzõ/száradó motyók büdijét. Laza nap volt, de ilyen is kell néha a feltöltõdéshez.
...az alvás következett a sorban. :))
Ki voltam éhezve, de rendesen, mert csak a késõi reggeli volt amit ettem egész nap, így a pocak következett. Nekiültem és megkóstoltam a friss szerzeményeket. Az egyik egy Burgos névre hallgató, "ne tudd meg" kaja volt. Gondoltam, ha már jártam ott, meg is kóstolhatnám. Queso Fresco-nak hívják a terméket, ami olyan túróhab és sajt közötti valami. Dr. O'tker puding formájú tálkában ázik valamilyen löttyben, de se nem édes, se nem sós, olyan ízetlen izé. Max. kálcium utánpótlásra jó. (A két összecsomagolt tálkából a második ott maradt másnap a kempingben, hátha valaki odaadja a macskájának, vagy valami.) Ezen az íztelenségen felbuzdulva bevágtam egy megszokott, jó minõségû, negyedkilós tonhal konzervet és a friss baguettek egyikét. A deszert is újdonság volt. Kaptam olyan tésztát mint az Õznyelv nevû süti alapja, csak ez kerek volt és egy tucat volt hengeresen összecsomagolva belõlük. Még nekem is pikáns volt, akinek az USA-ban a kedvenc reggelije a köményes barna kenyér (rye bread) dzsemmel volt. A tészta dettó mint az Õznyelvé, az egyik felére olvasztott és karamellizált cukorral. Különbség csak abban állt, hogy ennek a tésztájába kömény és szezámmag volt sütve. Érdekes ízhatás. Érdemes volt kipróbálni és az ánizs szerû illata elárasztotta a sátrat, elnyomva a szellõzõ/száradó motyók büdijét. Laza nap volt, de ilyen is kell néha a feltöltõdéshez.
...az alvás következett a sorban. :))
Napi megtett táv: 10,1 km
A szállás: Camping La Pesquera
Koordinátái: N 40,59188° W 6,53386°
2007. szeptember 21., péntek
65. nap - 2007.09.20.- Ciudad Rodrigo - 5701 km
Este a fáradtságon ellenére nehezen aludtam el, mert egy macska és az automata öntözõ rendszer csinálta a parádét. Szürcsögött és néha a sátornak dörgölõdzött.
Persze ez csak reggel derült ki, éjszaka azt hittem, hogy egy borz, mert éreztem a jellegzetes szagát. Rá kellett jönnöm, hogy pont az ilyen méretû dögök könnyedén be tudnak bújni a sátor külsõ lapja alá és akkor csak egy átlehelhetõ, vékony textil ami köztük és az arcom között van.
A mai út csak tekerõs volt. Végig az autópályával együtt haladó úton, jó minõségû, vagy teljesen felújított aszfalton nyomhattam. Egyszerûen nem értem, minek ez a sok aszfaltozás? A fõúton, amin haladtam kb. 5-10 percenként ment el egy autó valamelyik irányba, de olyan is volt, hogy 20 percig senki. Persze ez jó volt nekem, de a természetnek, a vidéknek.....?
Egész nap szarul éreztem magam, valami nem stimmelt. Ezt csak fokozta a 31-32 fokos meleg és az a szõlõ, ami már akkor is gurult amikor megettem ebédre, hát még utána. Sebaj, elsajátítottam/megalkottam a "korlát-WC" használatának ismeretét. Nem mennék bele a részletekbe, a naturális megfogalmazás úgyis Fábry Sanyi bácsi "szakterülete". Mindenesetre, egy kényelmes, nem túl macerás és jól álcázható módszer.
Az út kb. felétõl a szél is feltámadt, természeresen azért jegyzem csak meg, mert szembõl fújt. Már ekkor éreztem, hogy nem megyek el a határig, elég lesz csak Rodrigó Várorig a 96-7 kilometer. Nagy nehezen, 7 órára elvonszoltam magam a városig és a határába lévõ emelkedõ végén megadta magát egy küllõ a hátsókerékben. Lepattantam a bicóról, ne legyen nagy baja és a város tulsó végében, a palánk alatt lévõ kempingig toltam. A város egyébként egy várfallal körülvett, dombtetõre épült régi városból és a köré telepedett házakból áll. A kempinget egy tószerûen álló és szétterült folyó választja el tõle.
Szerencsére itt kihasználják az infrastruktúrát. Nem volt senki a terepen, de a recepciónál felirat tájékoztatott, reggel jönnek a pénzt beszedni. No nem kellett addig várni, a terület "hírszerzõje", egy idõs, botorkáló néni telefonon riasztotta a recepcióst, aki sebtiben ott termett.
Nem túl vészes 6,40-es árért kultúrált hely, de sajnos nincsen csak mosógépük. Holnap tartok egy pihenõnapot, jó lesz küllõt cserélni, mosodázni és egy kicsit tervezgetni a portugál részt.
Estére mások is érkeztek a kempingbe, így nem kellett egyedül kuksolnom. Egy nagyobbacska lakóautó, de már vagy a nyolcadik embert látom belõle kikászálódni. Nagy a család! :)
Éjszakára beborult majd elkezdett ömleni az esõ, engem cseppet sem zavart. A sátor stabilan állt, én meg stabilan és fõleg kényelmesen, jót aludtam.
Napi megtett táv: 97,2 km
A szállás: Camping La Pesquera
Koordinátái: N 40,59188° W 6,53386°
Persze ez csak reggel derült ki, éjszaka azt hittem, hogy egy borz, mert éreztem a jellegzetes szagát. Rá kellett jönnöm, hogy pont az ilyen méretû dögök könnyedén be tudnak bújni a sátor külsõ lapja alá és akkor csak egy átlehelhetõ, vékony textil ami köztük és az arcom között van.
A mai út csak tekerõs volt. Végig az autópályával együtt haladó úton, jó minõségû, vagy teljesen felújított aszfalton nyomhattam. Egyszerûen nem értem, minek ez a sok aszfaltozás? A fõúton, amin haladtam kb. 5-10 percenként ment el egy autó valamelyik irányba, de olyan is volt, hogy 20 percig senki. Persze ez jó volt nekem, de a természetnek, a vidéknek.....?
Egész nap szarul éreztem magam, valami nem stimmelt. Ezt csak fokozta a 31-32 fokos meleg és az a szõlõ, ami már akkor is gurult amikor megettem ebédre, hát még utána. Sebaj, elsajátítottam/megalkottam a "korlát-WC" használatának ismeretét. Nem mennék bele a részletekbe, a naturális megfogalmazás úgyis Fábry Sanyi bácsi "szakterülete". Mindenesetre, egy kényelmes, nem túl macerás és jól álcázható módszer.
Az út kb. felétõl a szél is feltámadt, természeresen azért jegyzem csak meg, mert szembõl fújt. Már ekkor éreztem, hogy nem megyek el a határig, elég lesz csak Rodrigó Várorig a 96-7 kilometer. Nagy nehezen, 7 órára elvonszoltam magam a városig és a határába lévõ emelkedõ végén megadta magát egy küllõ a hátsókerékben. Lepattantam a bicóról, ne legyen nagy baja és a város tulsó végében, a palánk alatt lévõ kempingig toltam. A város egyébként egy várfallal körülvett, dombtetõre épült régi városból és a köré telepedett házakból áll. A kempinget egy tószerûen álló és szétterült folyó választja el tõle.
Szerencsére itt kihasználják az infrastruktúrát. Nem volt senki a terepen, de a recepciónál felirat tájékoztatott, reggel jönnek a pénzt beszedni. No nem kellett addig várni, a terület "hírszerzõje", egy idõs, botorkáló néni telefonon riasztotta a recepcióst, aki sebtiben ott termett.
Nem túl vészes 6,40-es árért kultúrált hely, de sajnos nincsen csak mosógépük. Holnap tartok egy pihenõnapot, jó lesz küllõt cserélni, mosodázni és egy kicsit tervezgetni a portugál részt.
Estére mások is érkeztek a kempingbe, így nem kellett egyedül kuksolnom. Egy nagyobbacska lakóautó, de már vagy a nyolcadik embert látom belõle kikászálódni. Nagy a család! :)
Éjszakára beborult majd elkezdett ömleni az esõ, engem cseppet sem zavart. A sátor stabilan állt, én meg stabilan és fõleg kényelmesen, jót aludtam.
Napi megtett táv: 97,2 km
A szállás: Camping La Pesquera
Koordinátái: N 40,59188° W 6,53386°
64. nap - 2007.09.19.- Aldeaseca de Armufia - 5604 km
Ez a nap kihozta belõlem az állatot, gondoltam Zamora elõtt vagy 40-50 kilométerrel. Olyan jól ment a tekerés mint még soha. Egy kicsit túlzónak találtam a kifejezést, de a nap végére teljesen helyénvalónak bizonyult. A tények: 11:30 körüli indulás és 18:00-ás érkezés Zamorába. 142 km, 26,6km/h-s átlag, az eddigi legjobb + mindezt dombságon hullámvasutazva. Továbbstartolás 19:30 körül és érkezés 22:20-kor a 205. kilométernél lévõ kempingbe.
Szóval, úgy kezdõdött, hogy az éjszakai hideg miatt nem nagyon tudtam aludni, csak forgolódtam. Ilyen még nem volt, a hálózsákom éppen csak elég volt "pizsama" nélkül. Reggelre kb. 6-8 fokra hült. Nehezen, de kikecmeregtem a zsákból, felvettem minden õszies cuccom és nekiláttam a délelõtti procedúrának. Kényelmesen megreggeliztem, térképészkedtem, majd nekiindultam. Az út kis településeken vezetett keresztül és két kb. 15 km-es szakaszát kivéve jó minõségû alsóbbrendû út volt. A táj nem nyújtott különösebb látványosságot, így sokszor gondolataimba feledkeztem, úgy hogy néha azt sem tudtam hol vagyok. Tekertem, ahogy csak tudtam, az utazósebességem sokszor 34-36 km/h közé is felkúszott. Volt néha, amikor a szél is rámsegített. 35,5-el gyenge emelkedõn. Szerinted?
Valahol ott fogant az újabb felismerés.
Ha fúj a szél, akkor vagy hátráltat, vagy én eresztek, vagy segít. Olyan nincs, hogy ne számítana. Aki azt állítja, annak tuti hátszele van.
A települések egyébként lehangolóak voltak. Mindenhol a vidék pusztulása, kiöregedése látszott. Döledezõ régi templomok, házak. A falubeliek saját erejébõl foltozgatott közterek, középületek, a megjövõket kémlelõ öreg bácsikák .... és mindent átalakító autópálya-építések.
Zamorába érkezve találtam egy Lidlit, megejtettem hát egy feltankoló bevásárlást, vettem a kedvenc csokimból és végre találtam pezsgõtablettákat is. (Mister Choc márkanévvel tökéletesen lemásolták a Mars szeletet és a Twixet, fincsi és fillérekért.)
A kemping a város másik felén volt, nem jelentett nagy kunsztot a 12-13 kilós többlet cipelése. A kemping könnyen meg is lett, jól ki volt táblázva. Olyan boldog voltam, hogy végre egy nap, amikor tekertem is nem keveset és szép nyugodtan, még sötétedés elõtt érkezek feltankolva a szállásra. No, ez volt az ami nem tartott sokáig. A kempingen a képen is látható tábla fogadott. Nyitás: 2008. március 14-én. Anyád!
Hirtelen nem is tudtam mit gondoljak, sehol sem volt jelezve a nyitvatartása, vagy csak én nem vettem valahol észre?
Elõször arra gondoltam, hogy lecövekelek elõtte és bemegyek a vizesblokkba tisztálkodni, de a kapu megmászhatatlanul magas volt, és jól le is volt lakatolva. Megnéztem a kütyüt, mi a legközelebbi kemping. Salamanca elõtt mutatta, ami pont útba is fog esni. Nem akartam kockáztatni, felhívtam õket. A recepciós nem tudott angolul, de amit mondtam neki kimerülten, arra mindig "szízett". Sõt azt is mondta, hogy "no problem", amikor azt ecsetelgettem neki, hogy tíz után tudok érkezni.
Hát mit volt mit tenni, elrendezgettem egy kicsit a súlytöbbletet felraktam a világítást, meg a mellénykémet a bokapántokkal és próbáltam töretlenre venni a lendületem. Nem igen sikerült, mert olyan meredek emelkedõk jötek, hogy kénytelen voltam 2-1-ben tekerni, de volt amikor visszaváltottam 1-1-be is. A végén persze visszakaptam leejtõkben csak nem igazán mertem suhanni, mert kétszer is megtaláltam olyan úthibát/bukkanót, hogy azt hittem ott esik szét, az addig strapabírónak mutatkozó, csellengõ elsõkerék. Szerencsére semmi baj sem tõrtént, és kb. egy ötössel a kiszemelt cél elõtt találta egy másik kempinget. A recepciós mama azt mondta "ocsó" (8) én mondtam neki hogy ennyiért nem az.
"Gyorsan" felállítottam a sátrat és siettem tusolni, mert csak 23 óráig volt melegvíz. Szerencsére csak annyira pontosak, mint én szoktam volt. :) Sokáig áztattam magam.
Napi megtett táv: 205,8 km
A szállás: Camping Lacaper
Koordinátái: N 41,02617° W 5,67352°
Szóval, úgy kezdõdött, hogy az éjszakai hideg miatt nem nagyon tudtam aludni, csak forgolódtam. Ilyen még nem volt, a hálózsákom éppen csak elég volt "pizsama" nélkül. Reggelre kb. 6-8 fokra hült. Nehezen, de kikecmeregtem a zsákból, felvettem minden õszies cuccom és nekiláttam a délelõtti procedúrának. Kényelmesen megreggeliztem, térképészkedtem, majd nekiindultam. Az út kis településeken vezetett keresztül és két kb. 15 km-es szakaszát kivéve jó minõségû alsóbbrendû út volt. A táj nem nyújtott különösebb látványosságot, így sokszor gondolataimba feledkeztem, úgy hogy néha azt sem tudtam hol vagyok. Tekertem, ahogy csak tudtam, az utazósebességem sokszor 34-36 km/h közé is felkúszott. Volt néha, amikor a szél is rámsegített. 35,5-el gyenge emelkedõn. Szerinted?
Valahol ott fogant az újabb felismerés.
Ha fúj a szél, akkor vagy hátráltat, vagy én eresztek, vagy segít. Olyan nincs, hogy ne számítana. Aki azt állítja, annak tuti hátszele van.
A települések egyébként lehangolóak voltak. Mindenhol a vidék pusztulása, kiöregedése látszott. Döledezõ régi templomok, házak. A falubeliek saját erejébõl foltozgatott közterek, középületek, a megjövõket kémlelõ öreg bácsikák .... és mindent átalakító autópálya-építések.
Zamorába érkezve találtam egy Lidlit, megejtettem hát egy feltankoló bevásárlást, vettem a kedvenc csokimból és végre találtam pezsgõtablettákat is. (Mister Choc márkanévvel tökéletesen lemásolták a Mars szeletet és a Twixet, fincsi és fillérekért.)
A kemping a város másik felén volt, nem jelentett nagy kunsztot a 12-13 kilós többlet cipelése. A kemping könnyen meg is lett, jól ki volt táblázva. Olyan boldog voltam, hogy végre egy nap, amikor tekertem is nem keveset és szép nyugodtan, még sötétedés elõtt érkezek feltankolva a szállásra. No, ez volt az ami nem tartott sokáig. A kempingen a képen is látható tábla fogadott. Nyitás: 2008. március 14-én. Anyád!
Hirtelen nem is tudtam mit gondoljak, sehol sem volt jelezve a nyitvatartása, vagy csak én nem vettem valahol észre?
Elõször arra gondoltam, hogy lecövekelek elõtte és bemegyek a vizesblokkba tisztálkodni, de a kapu megmászhatatlanul magas volt, és jól le is volt lakatolva. Megnéztem a kütyüt, mi a legközelebbi kemping. Salamanca elõtt mutatta, ami pont útba is fog esni. Nem akartam kockáztatni, felhívtam õket. A recepciós nem tudott angolul, de amit mondtam neki kimerülten, arra mindig "szízett". Sõt azt is mondta, hogy "no problem", amikor azt ecsetelgettem neki, hogy tíz után tudok érkezni.
Hát mit volt mit tenni, elrendezgettem egy kicsit a súlytöbbletet felraktam a világítást, meg a mellénykémet a bokapántokkal és próbáltam töretlenre venni a lendületem. Nem igen sikerült, mert olyan meredek emelkedõk jötek, hogy kénytelen voltam 2-1-ben tekerni, de volt amikor visszaváltottam 1-1-be is. A végén persze visszakaptam leejtõkben csak nem igazán mertem suhanni, mert kétszer is megtaláltam olyan úthibát/bukkanót, hogy azt hittem ott esik szét, az addig strapabírónak mutatkozó, csellengõ elsõkerék. Szerencsére semmi baj sem tõrtént, és kb. egy ötössel a kiszemelt cél elõtt találta egy másik kempinget. A recepciós mama azt mondta "ocsó" (8) én mondtam neki hogy ennyiért nem az.
"Gyorsan" felállítottam a sátrat és siettem tusolni, mert csak 23 óráig volt melegvíz. Szerencsére csak annyira pontosak, mint én szoktam volt. :) Sokáig áztattam magam.
Napi megtett táv: 205,8 km
A szállás: Camping Lacaper
Koordinátái: N 41,02617° W 5,67352°
63. nap - 2007.09.18.- Carrión de Los Condes - 5399 km
(Ezt már csak emlékezetbõl, 23-án írom, mert amit elkezdtem aznap este írni az valahogy elveszett.)
Ez a nap is tönkrement, Peti iskolába ment....
Nem egészen, de az tény, hogy annyit tököltem, hogy háromnegyed hat(!) lett mire elindultam a városszéli kajálásomból. Nyögve-nyelõsen is haladtam úgy, hogy nem tudtam merre ér az éjszaka. Egy El Edén nevû szájt szerepelt a kütyü listájában 90 km körül, de mire odaértem, kiderült hogy csak édeni táj van az út jelzett részén olajfa és fenyõ ligetekkel.
A közeli településre érve "kemping" tábla sokkolta az idegeimet. Mindenképp megnéztem mit takar, mert igencsak sötét volt már. A falu közepén is hitegetett egy következõ, de végül kivezetett a falu tulsó felére, ahol új házak épültek. Volt már ilyen, eladták teleknek a kempinget, gondoltam. Nem lepõdtem meg, de azért jól számon akartam kérni valamelyik helybélin a szivatást. Egy fiatal srác látszott az áldozatnak, de amikor megkérdeztem szívélyesen elkísért a helyes irányba, így én lettem a franciáktól örökölt hülyeségem áldozata. Tudni illik ugyanis, hogy a franciák nem csak a számítógép billentyûzetükkel és a bájt helyett oktátnak hívott memóriaegységgel akarnak különcködni, a táblákkal is szórakoztatják az oda tévedõ túristát. Az útirányt úgy jelölik, hogy ha egyenesen kell továbbhaladnod, akkor a megszokott módtól (a keresztezõdés elõtti sarkon, jobb oldalon kihelyezett felfelé mutató nyíl) eltérõen a keresztezõdés utáni jobb sarokra tesznek ki egy balra mutató nyilat. Az oké, hogy ez a régmúltból ered, amikor a táblák rámutattak az útra, de most a XXI. században kissé megtévesztõ, fõleg akkor, amikor tábladzsungeleken kell eligazodnia a vezetõnek. Szóval, ez a beidegzõdés kavart meg, de végül meg lett az El Edén, mert hogy a térképészek is tévedhetnek. Elszámolták a kilométereket a jelölésnél, mert kb. egy tizessel késõbb volt a kemping és csak a faluból megközelíthetõen.
A kapuja zárva volt, de a csengõre egy idõsebb manus kászálódott elõ a telepített lakókocsijából. Megmutogatott mindent, sõt, még lámpát is hozott, hogy jól lássak a sátor felállításhoz. Az ernyõ nélküli lámpa inkább csak elvakított, de nem akartam lekapcsolni, ne törjem derékba a lelkes segíteniakarását.
Tusoltam egyet, majd elkezdtem írni a napi összefoglalót, amikor az egész délután viharosan fújó szél tovább erõsödött és elkezdte cincálni a sátrat. No ekkor hagytam rá valahogy így: Basszus! Mindjárt rám dõl!......
A Zaandfort-i vihar emléke ugrott elõ és gyorsan kimentem megerõsíteni a cövekeléseket amennyire csak lehetett. Az egész éjszaka süvöltött és olyan hideg lett, majd meg fagytam reggel, de ezt már a másnaphoz megírtam. Pá!
Egyébként, a leejtõsnek tûnõ táj ellenére a meredek emelkedõkkel együtt nem változott sokat a magasság, 823 méter.
Nem egészen, de az tény, hogy annyit tököltem, hogy háromnegyed hat(!) lett mire elindultam a városszéli kajálásomból. Nyögve-nyelõsen is haladtam úgy, hogy nem tudtam merre ér az éjszaka. Egy El Edén nevû szájt szerepelt a kütyü listájában 90 km körül, de mire odaértem, kiderült hogy csak édeni táj van az út jelzett részén olajfa és fenyõ ligetekkel.
A közeli településre érve "kemping" tábla sokkolta az idegeimet. Mindenképp megnéztem mit takar, mert igencsak sötét volt már. A falu közepén is hitegetett egy következõ, de végül kivezetett a falu tulsó felére, ahol új házak épültek. Volt már ilyen, eladták teleknek a kempinget, gondoltam. Nem lepõdtem meg, de azért jól számon akartam kérni valamelyik helybélin a szivatást. Egy fiatal srác látszott az áldozatnak, de amikor megkérdeztem szívélyesen elkísért a helyes irányba, így én lettem a franciáktól örökölt hülyeségem áldozata. Tudni illik ugyanis, hogy a franciák nem csak a számítógép billentyûzetükkel és a bájt helyett oktátnak hívott memóriaegységgel akarnak különcködni, a táblákkal is szórakoztatják az oda tévedõ túristát. Az útirányt úgy jelölik, hogy ha egyenesen kell továbbhaladnod, akkor a megszokott módtól (a keresztezõdés elõtti sarkon, jobb oldalon kihelyezett felfelé mutató nyíl) eltérõen a keresztezõdés utáni jobb sarokra tesznek ki egy balra mutató nyilat. Az oké, hogy ez a régmúltból ered, amikor a táblák rámutattak az útra, de most a XXI. században kissé megtévesztõ, fõleg akkor, amikor tábladzsungeleken kell eligazodnia a vezetõnek. Szóval, ez a beidegzõdés kavart meg, de végül meg lett az El Edén, mert hogy a térképészek is tévedhetnek. Elszámolták a kilométereket a jelölésnél, mert kb. egy tizessel késõbb volt a kemping és csak a faluból megközelíthetõen.
A kapuja zárva volt, de a csengõre egy idõsebb manus kászálódott elõ a telepített lakókocsijából. Megmutogatott mindent, sõt, még lámpát is hozott, hogy jól lássak a sátor felállításhoz. Az ernyõ nélküli lámpa inkább csak elvakított, de nem akartam lekapcsolni, ne törjem derékba a lelkes segíteniakarását.
Tusoltam egyet, majd elkezdtem írni a napi összefoglalót, amikor az egész délután viharosan fújó szél tovább erõsödött és elkezdte cincálni a sátrat. No ekkor hagytam rá valahogy így: Basszus! Mindjárt rám dõl!......
A Zaandfort-i vihar emléke ugrott elõ és gyorsan kimentem megerõsíteni a cövekeléseket amennyire csak lehetett. Az egész éjszaka süvöltött és olyan hideg lett, majd meg fagytam reggel, de ezt már a másnaphoz megírtam. Pá!
Egyébként, a leejtõsnek tûnõ táj ellenére a meredek emelkedõkkel együtt nem változott sokat a magasság, 823 méter.
Napi megtett táv: 94 km
A szállás: Camping El Edén
Koordinátái: N 43,33515° W 4,60450°
A szállás: Camping El Edén
Koordinátái: N 43,33515° W 4,60450°
2007. szeptember 18., kedd
62. nap - 2007.09.17.- Burgos - 5304 km
Ez a nap is jó lett. Reggel, teljesen felhõben úszott az egész völgy. Azon túl hogy nem sütött a nap és nem száradtak meg a cuccaim, nem okozott problémát a tej szerû matéria. Elkezdtem összerámolni a csomagjaim, de láttam, hogy jön még sötétebb felhõ is. Épp lebontottam a sátrat, mikor olyan felhõszakadás lett, mintha a tegnapi folytatása lenne. A fedél nélkül maradt cuccaimat és a bicót bemenekítettem a vizesblokkba és kerestem egy olyan helyet ahol szárazak maradhatnak. A felmálházást már itt ejtettem meg. Az esõ elég kitartó volt, 11 körül úgy tûnt mintha ráhagyná, de a hegy csúcsainál megjelent az utánpótlás. Már majdnem elindultam, de jobban tettem, hogy nem, mert így maradt idõm a netre kerülõ anyagok rendezgetésére. Végül, 13:53-kor tudtam elindulni, de nem bántam, mert napsütésben tekerhettem keresztül a magas csúcsok között.
A rémisztõ magasságot megint ügyesen kikerülgették az utak, de volt így is hullámvasutazás de rendesen. A hegyek (Sierra de la Llana és Sierra de Oña) kerülgetése után egy fensíkra értem, ahol frankón felerõsödött a szél, amit a következõ hegyre telepített szélerõmûveknek köszönhettem. Olyan szelet tudnak kavarni a nagy lapátjaikkal.... :))
Sikerült is nekik összekavarni még a gondolataimat, így letértem a tervezett útról és mostanáig sem világos, hogy kerültem-e, de Briviesca-n keresztül jutottam Burgosba. Egyetlen egy zavaró tényezõ volt a magasságon túl, hogy az út N1 volt, ami az egyik legforgalmasabb spanyol út. Zúgtak is a kamionok rajta rendesen, de nem volt vészes, végig olyan sávom volt, amit kizárólag én használtam. A leállósávot. A Briviesca-i pihenõ után, amikoris sikerült este hatra megreggeliznem-ebédelnem nyolcra értem Burgosba, de ez még koránt sem jelentette a kempinget. A város határában, még megszédítettek egy másik, közelebbi kempinget jelzõ táblával, de a félórás keresgélésen túl másra nem volt jó. A városon át kellett megközelíteni az igazit, ezt is pár tiszteletkörrel, de végül megtaláltam. 10:15-kor már nyomtam is a szunyát mert nagyon enervált voltam. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy most 885 méteren vagyok, de az úton volt olyan fensík is, a szélmalmoknál, ahol 987 métert mutatott a kütyü. Ez a tegnapi 547, vagy hány méterhez képest sem rossz.
A rémisztõ magasságot megint ügyesen kikerülgették az utak, de volt így is hullámvasutazás de rendesen. A hegyek (Sierra de la Llana és Sierra de Oña) kerülgetése után egy fensíkra értem, ahol frankón felerõsödött a szél, amit a következõ hegyre telepített szélerõmûveknek köszönhettem. Olyan szelet tudnak kavarni a nagy lapátjaikkal.... :))
Sikerült is nekik összekavarni még a gondolataimat, így letértem a tervezett útról és mostanáig sem világos, hogy kerültem-e, de Briviesca-n keresztül jutottam Burgosba. Egyetlen egy zavaró tényezõ volt a magasságon túl, hogy az út N1 volt, ami az egyik legforgalmasabb spanyol út. Zúgtak is a kamionok rajta rendesen, de nem volt vészes, végig olyan sávom volt, amit kizárólag én használtam. A leállósávot. A Briviesca-i pihenõ után, amikoris sikerült este hatra megreggeliznem-ebédelnem nyolcra értem Burgosba, de ez még koránt sem jelentette a kempinget. A város határában, még megszédítettek egy másik, közelebbi kempinget jelzõ táblával, de a félórás keresgélésen túl másra nem volt jó. A városon át kellett megközelíteni az igazit, ezt is pár tiszteletkörrel, de végül megtaláltam. 10:15-kor már nyomtam is a szunyát mert nagyon enervált voltam. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy most 885 méteren vagyok, de az úton volt olyan fensík is, a szélmalmoknál, ahol 987 métert mutatott a kütyü. Ez a tegnapi 547, vagy hány méterhez képest sem rossz.
Napi megtett táv: 89,3 km
A szállás: Camping Fuentes Blancas
Koordinátái: N 42,34176° W 3,65549°
61. nap - 2007.09.16.- Trespaderne - 5215 km
Reggel el��g ��lmosan ��bredtem, de a pakol��sz��s r��vids��ge miatt m��r 10:30-kor ��ton voltam. Gy��ny��r��en s��t��tt a nap. A legr��videbb ��t helyett ink��bb a foly�� parti s��t��nyt v��lasztottam. Nem b��ntam meg. Az utc��ban m��g egy-k��t el��z�� esti diszk��patk��ny t��nfergett, de a k��zeli s��t��nyon m��r a vas��rnapi peca versenyhez k��sz��l��dtek. Nem lesz neh��z dolguk a versenyz��knek, a foly��ban szeml��tom��s hemzsegnek a halak. Nem tudom, hogy telep��tik-e ��ket, de nagyon sok van bel��l��k ��s fenn ��szk��lnak a felsz��n k��zel��ben.
A foly�� eg��sz��t parkok kis��rik ��t a v��roson. Diszkr��ten elv��lasztott gyalogos ��s ker��kp��ros fel��leteken nyomj��k a bring��sok ��s fut��k. Sokan gyerekekkel s��t��lnak ��s j��tszanak, a turist��k meg csak fot��znak, fot��znak, fot��znak.
J�� ��rz��ssel t��lt el m��r a l��tv��ny is.
A Guggenheim m��zeumot is k��rbecsod��lhattam, amit este m��g nem tudtam hogy mi, de a v��ros egyik kapuja is egyben. A bej��rata el��tt egy sz��nes vir��gokkal telefuttatott bika alak�� bukszus volt, amit le akartam szemb��l fot��zni, de nem siker��lt egy istennek se feljutni a fel��lj��r��ra. Sebaj, maradt m��g m��s l��tnival�� is. T��bbek k��zt a tenger��szeti m��zeum el��tt ki��ll��tott sz��razdokkos haj��k, vasmacsk��k ��s a rendezett parkok k��z��tt megb��v�� modernkori m��alkot��sok, a f��ves villamosp��ly��t nem is eml��tve.
Az ��t, ki a v��rosb��l ipari telep mellett vezetett fel egy hegyre, azt��n elhull��mzott a k��zeli telep��l��sek k��z��tt. A hull��mz��st csak a k��zelg�� hegyre monoton emelked��s "sz��nes��tette". Nem volt egyszer��. Majd k��t��r��n kereszt��l 1-1, 1-2-be nyomtam a ped��lt.
Aprop��. Ez a k��rd��s r��g��ta foglalkoztat. Hogyan jel��lik a bic�� fokozatait? El��l van 3 ker��k, h��tul nyolc. N��lam az els�� csoportban a legkisebb az 1. sz��m�� a h��ts�� csoportn��l pedig az a legnagyobb fogasker��k. J��l gondolom, hogy az 1-1 a leggyeng��bben ��s 3-8 a leger��sebben tekerend�� ��tt��telt jelenti minden bic��s sz��m��ra?
Sz��val, a hegy csak eemelkedett, ��n meg csak nyomtam. A tetej��n l��v�� alag��t l��tt��n teljesen belelkesedtem, de azt is csak felfel�� f��rt��k.
A nap v��g��re az��rt m��giscsak leereszkedett a magass��g ��s az sem okozott nagyobb gondot, hogy a kempinget a k��ty�� a telep��l��s ellenkez�� hat��r��ba jel��lte. De t��nyleg! Most nem ��n b��n��ztam.
A rela��v r��vid t��v miatt, relat��v hamar meg��rkeztem. Nem lehet, hogy ilyen s��m��n menjen. Nem is. Fel��ll��tottam a s��trat ��s elmentem ismerkedni a kicsit sem rendezett vizesblokkal. Egyszercsak nagy vill��ml��s a semmib��l, mennyd��rg��s ��s elkezdett szakadni az es��, de ��gy, hogy a kavicsos utc��csk��kon h��mp��lyg��tt, nem tudta elnyelni a f��ld. Nem tudtam mit��v�� legyek. Menjek, vagy maradjak? A sz��l tombolt, a vizesblokk is elkezdett be��zni a s��tram meg ki tudja? A k��ves talaj miatt nem tudtam j��l c��vekelni, ez��rt sajna, nagyon laz��n ��ll��tottam fel. Pedig Zaandfort ��ta megjegyeztem, hogy csak stabilra szabad ��ll��tani, nem tudhatjuk mit hoz az este.
Ahogy a sz��l enyh��lt kirohantam az egyik fah��z eresze al��, hogy legal��bb a maradv��nyait l��thassam, de az 5600 forintos Cora-s s��tram ��lta a strap��t. Teljesen meglep��dtem, alig volt egy k��t kisebb v��zfolt a bels�� h��j��n. A le nem sz��rt c��vekeket gyorsan p��toltam ��s a tusol��s kieg��sz��t��s ut��n beh��z��dtam a teljesen sz��raz s��torbels��be. Az es�� is el��lmosodott, meg ��n is. �� fokozatosan enyh��lve r��hagyta ��n meg fokozatosan belej��ttem az alv��sba. :)
A foly�� eg��sz��t parkok kis��rik ��t a v��roson. Diszkr��ten elv��lasztott gyalogos ��s ker��kp��ros fel��leteken nyomj��k a bring��sok ��s fut��k. Sokan gyerekekkel s��t��lnak ��s j��tszanak, a turist��k meg csak fot��znak, fot��znak, fot��znak.
J�� ��rz��ssel t��lt el m��r a l��tv��ny is.
A Guggenheim m��zeumot is k��rbecsod��lhattam, amit este m��g nem tudtam hogy mi, de a v��ros egyik kapuja is egyben. A bej��rata el��tt egy sz��nes vir��gokkal telefuttatott bika alak�� bukszus volt, amit le akartam szemb��l fot��zni, de nem siker��lt egy istennek se feljutni a fel��lj��r��ra. Sebaj, maradt m��g m��s l��tnival�� is. T��bbek k��zt a tenger��szeti m��zeum el��tt ki��ll��tott sz��razdokkos haj��k, vasmacsk��k ��s a rendezett parkok k��z��tt megb��v�� modernkori m��alkot��sok, a f��ves villamosp��ly��t nem is eml��tve.
Az ��t, ki a v��rosb��l ipari telep mellett vezetett fel egy hegyre, azt��n elhull��mzott a k��zeli telep��l��sek k��z��tt. A hull��mz��st csak a k��zelg�� hegyre monoton emelked��s "sz��nes��tette". Nem volt egyszer��. Majd k��t��r��n kereszt��l 1-1, 1-2-be nyomtam a ped��lt.
Aprop��. Ez a k��rd��s r��g��ta foglalkoztat. Hogyan jel��lik a bic�� fokozatait? El��l van 3 ker��k, h��tul nyolc. N��lam az els�� csoportban a legkisebb az 1. sz��m�� a h��ts�� csoportn��l pedig az a legnagyobb fogasker��k. J��l gondolom, hogy az 1-1 a leggyeng��bben ��s 3-8 a leger��sebben tekerend�� ��tt��telt jelenti minden bic��s sz��m��ra?
Sz��val, a hegy csak eemelkedett, ��n meg csak nyomtam. A tetej��n l��v�� alag��t l��tt��n teljesen belelkesedtem, de azt is csak felfel�� f��rt��k.
A nap v��g��re az��rt m��giscsak leereszkedett a magass��g ��s az sem okozott nagyobb gondot, hogy a kempinget a k��ty�� a telep��l��s ellenkez�� hat��r��ba jel��lte. De t��nyleg! Most nem ��n b��n��ztam.
A rela��v r��vid t��v miatt, relat��v hamar meg��rkeztem. Nem lehet, hogy ilyen s��m��n menjen. Nem is. Fel��ll��tottam a s��trat ��s elmentem ismerkedni a kicsit sem rendezett vizesblokkal. Egyszercsak nagy vill��ml��s a semmib��l, mennyd��rg��s ��s elkezdett szakadni az es��, de ��gy, hogy a kavicsos utc��csk��kon h��mp��lyg��tt, nem tudta elnyelni a f��ld. Nem tudtam mit��v�� legyek. Menjek, vagy maradjak? A sz��l tombolt, a vizesblokk is elkezdett be��zni a s��tram meg ki tudja? A k��ves talaj miatt nem tudtam j��l c��vekelni, ez��rt sajna, nagyon laz��n ��ll��tottam fel. Pedig Zaandfort ��ta megjegyeztem, hogy csak stabilra szabad ��ll��tani, nem tudhatjuk mit hoz az este.
Ahogy a sz��l enyh��lt kirohantam az egyik fah��z eresze al��, hogy legal��bb a maradv��nyait l��thassam, de az 5600 forintos Cora-s s��tram ��lta a strap��t. Teljesen meglep��dtem, alig volt egy k��t kisebb v��zfolt a bels�� h��j��n. A le nem sz��rt c��vekeket gyorsan p��toltam ��s a tusol��s kieg��sz��t��s ut��n beh��z��dtam a teljesen sz��raz s��torbels��be. Az es�� is el��lmosodott, meg ��n is. �� fokozatosan enyh��lve r��hagyta ��n meg fokozatosan belej��ttem az alv��sba. :)
Napi megtett t��v: 86 km
A sz��ll��s: Camping Rio Nela
Koordin��t��i: N 42,80390�� W 3,39754��
60. nap - 2007.09.15.- Bilbao - 5129 km
Ahogy kendvenc f��n��k��m mondan��: Beszar��s j�� volt ez a nap!
A reggel szok��sosan nehezen indult, s��t, m��g r��tett egy lap��ttal az is, hogy a recepci��s csaj b��n��zott a bankk��rty��mmal. Vagy t��zszer h��zta le ��s folyamatosan hib��s PIN-t jelzett. Megk��rtem, h��vja fel a bankot, mert ez az �� hib��juk, ��n le nem megyek ez��rt a v��rosba egy fej��automat��hoz. Felh��vta ��s h��rtelen j�� lett a PIN. Szerencs��re, az��ta leellen��riztem, nem volt emiatt csak egy tranzakci��, helyesen.
A napi t��vot v��gig az N634-esen kellett nyomni, csak el��sz��r meg kellett valahogy tal��lni. A k��ty��, mint mindig, megint terepbej��r��st j��tszatott velem a legr��videbb ��t ��rdek��ben, amit nem b��ntam, sz��p r��l��t��st adott San Santi��gora. A sz��m��t��somat az aut��p��lya sz��les��t��se pr��b��lta kereszt��lh��zni, az keresztez�� ��tj��r�� egy kiss�� magasra ker��lt, ahogy a k��pen is l��tszik, de v��g��l, 2 k��r��l csak meg lett az ��t. Bemeleg��t��sk��nt, a megtal��l��s ��r��m��re mentem k��t kilom��tert az ellenkez�� ir��nyba. Eg��sz "v��gig" csak az zavart, hogy a foly��, ami mellett haladok visszafel�� folyik. Gondoltam, m��r ez is a glob��lis felmeleged��s k��vetkezm��nye, a magas tengerszint miatt, de r�� kellett j��nn��m, hogy csak ��n nem tudok t��j��koz��dni t��rk��p alapj��n. Megfordultam ��s elindultam mostm��r t��nyleg j�� ir��nyba. A t��j fantaszikus volt. V��gig hegyek ��s az ��t 30-35 kilom��teres szakasza az ��ce��n partj��ra is kitekergett. Nagyon sokat fot��ztam, nem tudtam betelni a l��tv��nnyal.
A hegyeket sokszor ��gyesen ker��lte meg az ��t, m��g olyan helyen is, ahol m��r es��lytelen��l cs��csok emelkedtek k��r��m, de volt rendesen emelked�� ��gy is. Az eddigi tal��n legnehezebb szakasz volt. (Gondoltam akkor, most, amikor ��rom a sorokat 17- ��n 13:22-kor, m��r tudom, hogy lesz er��sebb is.) Folyamatosan emelkedtem ��s alig akartam haladni, pedig nyomtam neki rendesen. Ilyenkor az a sz��rny��, hogy az ember teljesen elveszti a v��zszintes ��rz��k��t ��s m��g az emelked��t is annak l��tja, ��s csak mag��t okolja a lassabb temp����rt.
Az ��t m��sodik fel��n szerencs��re visszakaptam az ��sszegy��jt��tt magass��got leejt��k form��j��ban, de ��gy is este lett mire be��rtem Bilbao-ba.
Kis v��rosn��z��s, illatok, f��nyek, hangulat majd az egyik sz��lloda recepci��s��t��l pr��b��ltam megtudakolni, hol lehet kemping a k��zelben? ��k 40 kilcsire tudt��k a legk��zelebbit, a k��ty�� 12-re, de igencsak girbe-gurba ��t vezetett od��ig, sz��val hegyen, ��s nem biztos hogy volt. Nem akartam kock��ztatni este t��z k��r��l, kerestem egy hostelt, tele volt, onnan telefon��ltam k��rbe a sz��ll��sokat. Lett egy panzi�� a v��ros m��sik fel��ben ��s v��g��l 11 ut��n elfoglalhattam a 7-8 n��gyzetm��tern��l nem nagyobb szob��mat 20 ���-��rt. Rendes volt a sz��ll��sad��, mert egy t��rol��t is adott a bic��nak ��s mire felcipeltem Parip��t az els�� emeletre �� minden csomagomat berakta a szob��ba.
A fantasztikus nap ut��n csak ezt��n j��tt a meglepi. A szob��ban volt Wi-Fi, ��gy tudtam netezni ��s int��zni egy kicsit az otthoni ��gyeimet is. A m��sik, kev��sb�� j�� meglepi a szomsz��d szoba lak��ja, Mister Loud Dick volt (ejtsd: Kiab��lva ��lvez�� ��s ezt m��sok tudt��ra is sz��vesen hoz�� p��cs) Hajnali 3-ig nyomt��k a m��sort, de igencsak gyenge ereszt��s lehetett a cs��v��, mert a n��j��b��l egy f��lhangot sem tudott kivar��zsolni.
Sz��val pr��b��ltam aludni, de ink��bb neteztem.
A reggel szok��sosan nehezen indult, s��t, m��g r��tett egy lap��ttal az is, hogy a recepci��s csaj b��n��zott a bankk��rty��mmal. Vagy t��zszer h��zta le ��s folyamatosan hib��s PIN-t jelzett. Megk��rtem, h��vja fel a bankot, mert ez az �� hib��juk, ��n le nem megyek ez��rt a v��rosba egy fej��automat��hoz. Felh��vta ��s h��rtelen j�� lett a PIN. Szerencs��re, az��ta leellen��riztem, nem volt emiatt csak egy tranzakci��, helyesen.
A napi t��vot v��gig az N634-esen kellett nyomni, csak el��sz��r meg kellett valahogy tal��lni. A k��ty��, mint mindig, megint terepbej��r��st j��tszatott velem a legr��videbb ��t ��rdek��ben, amit nem b��ntam, sz��p r��l��t��st adott San Santi��gora. A sz��m��t��somat az aut��p��lya sz��les��t��se pr��b��lta kereszt��lh��zni, az keresztez�� ��tj��r�� egy kiss�� magasra ker��lt, ahogy a k��pen is l��tszik, de v��g��l, 2 k��r��l csak meg lett az ��t. Bemeleg��t��sk��nt, a megtal��l��s ��r��m��re mentem k��t kilom��tert az ellenkez�� ir��nyba. Eg��sz "v��gig" csak az zavart, hogy a foly��, ami mellett haladok visszafel�� folyik. Gondoltam, m��r ez is a glob��lis felmeleged��s k��vetkezm��nye, a magas tengerszint miatt, de r�� kellett j��nn��m, hogy csak ��n nem tudok t��j��koz��dni t��rk��p alapj��n. Megfordultam ��s elindultam mostm��r t��nyleg j�� ir��nyba. A t��j fantaszikus volt. V��gig hegyek ��s az ��t 30-35 kilom��teres szakasza az ��ce��n partj��ra is kitekergett. Nagyon sokat fot��ztam, nem tudtam betelni a l��tv��nnyal.
A hegyeket sokszor ��gyesen ker��lte meg az ��t, m��g olyan helyen is, ahol m��r es��lytelen��l cs��csok emelkedtek k��r��m, de volt rendesen emelked�� ��gy is. Az eddigi tal��n legnehezebb szakasz volt. (Gondoltam akkor, most, amikor ��rom a sorokat 17- ��n 13:22-kor, m��r tudom, hogy lesz er��sebb is.) Folyamatosan emelkedtem ��s alig akartam haladni, pedig nyomtam neki rendesen. Ilyenkor az a sz��rny��, hogy az ember teljesen elveszti a v��zszintes ��rz��k��t ��s m��g az emelked��t is annak l��tja, ��s csak mag��t okolja a lassabb temp����rt.
Az ��t m��sodik fel��n szerencs��re visszakaptam az ��sszegy��jt��tt magass��got leejt��k form��j��ban, de ��gy is este lett mire be��rtem Bilbao-ba.
Kis v��rosn��z��s, illatok, f��nyek, hangulat majd az egyik sz��lloda recepci��s��t��l pr��b��ltam megtudakolni, hol lehet kemping a k��zelben? ��k 40 kilcsire tudt��k a legk��zelebbit, a k��ty�� 12-re, de igencsak girbe-gurba ��t vezetett od��ig, sz��val hegyen, ��s nem biztos hogy volt. Nem akartam kock��ztatni este t��z k��r��l, kerestem egy hostelt, tele volt, onnan telefon��ltam k��rbe a sz��ll��sokat. Lett egy panzi�� a v��ros m��sik fel��ben ��s v��g��l 11 ut��n elfoglalhattam a 7-8 n��gyzetm��tern��l nem nagyobb szob��mat 20 ���-��rt. Rendes volt a sz��ll��sad��, mert egy t��rol��t is adott a bic��nak ��s mire felcipeltem Parip��t az els�� emeletre �� minden csomagomat berakta a szob��ba.
A fantasztikus nap ut��n csak ezt��n j��tt a meglepi. A szob��ban volt Wi-Fi, ��gy tudtam netezni ��s int��zni egy kicsit az otthoni ��gyeimet is. A m��sik, kev��sb�� j�� meglepi a szomsz��d szoba lak��ja, Mister Loud Dick volt (ejtsd: Kiab��lva ��lvez�� ��s ezt m��sok tudt��ra is sz��vesen hoz�� p��cs) Hajnali 3-ig nyomt��k a m��sort, de igencsak gyenge ereszt��s lehetett a cs��v��, mert a n��j��b��l egy f��lhangot sem tudott kivar��zsolni.
Sz��val pr��b��ltam aludni, de ink��bb neteztem.
Napi megtett t��v: 131,3 km
A sz��ll��s: Zubia Pentsioak
Koordin��t��i: N 43,2612030�� W 2,9257940��
59. nap - 2007.09.14.- Igeldo, Donostia San Sebastián - 4999 km
Most jobbat tudtam aludni mint elõzõ este. Meleg volt az éjszaka, valószínûleg a felhõk miatt, amikbõl reggelre szemerkélõ esõ lett.
Reggeli után neki is álltam kereket szerelni. A fogaskerék-kazetta lelazításával nem tudtam boldogulni ezért ismét meglátogattam a keróboltot a Paseo de Heriz-ben és vettem egy spec. szerszámot hozzá. Ha már ott voltam, kértem 10 küllõt is, mit lehet tudni? Nagyon ott volt a manus. Total olyat adott mint amit mutattam neki, sõt még maga ajánlotta, hogy az alu csavarok helyett inkább erõssebbet ad. A feleségével viszik a boltot és nagyon készségesek, kedvesek. A felnit is ezerszer körbenézte/telefonálta, honnan lehetne beszerezni.
Ha valaki erre tévedne, csak ajánlani tudom neki a boltot. :)
Visszafelé benéztem a kemping melletti bárba, ettem egy kis meleget és közben kihasználtam a Wi-Fi-jüket, amíg le nem merült a kütyüm.
Most egy kicsit pihizek, aztán húzom a küllõket, mert így sose leszek kész.
Jesssssz! És lõn. Este 8:45-re végeztem is. A hátsó kifogástalan, fél millin belülit üt max., az elsõrõl viszont ez már nem mondható el. Sajnos, át fognak szakadni a küllõ-anyái mielõtt kettétörne. Amit lehetett kihoztam belõle, kíváncsi leszek meddig bírja így? Mentem egy próbakört, a Paripa kifogástalan, bár nekem némi nehézséget jelentett egyenesen tartani a kormányt. Annyira megszoktam a nagy súllyal kormányzást, hogy súly nélkül úgy csellengtem, mint egy részeg bicajos. Az új szomszédaim is felszusszanhatnak, mert megérkezésük óta a kerék, pörgetés közben adott fura hangjaival szórakoztattam õket. Nem igen kommunikatívak, nekem meg most semmi kedvem sem volt jópofizni, az mindig csak idõhúzás.
Töltögetem a kütyüket, aztán nyomok egy szunyát, mert reggel szeretnék idõben kelni és még dél elõtt nekiindulni a minimum 107 km-es távnak, Bilbaoig. A nehézségek és késedelem ellenére az eredeti terv szerint haladok tovább és próbálom csökkenteni a hat napos (ha jól számoltam), itiner szerinti lemaradásom.
Jó éjt!
Reggeli után neki is álltam kereket szerelni. A fogaskerék-kazetta lelazításával nem tudtam boldogulni ezért ismét meglátogattam a keróboltot a Paseo de Heriz-ben és vettem egy spec. szerszámot hozzá. Ha már ott voltam, kértem 10 küllõt is, mit lehet tudni? Nagyon ott volt a manus. Total olyat adott mint amit mutattam neki, sõt még maga ajánlotta, hogy az alu csavarok helyett inkább erõssebbet ad. A feleségével viszik a boltot és nagyon készségesek, kedvesek. A felnit is ezerszer körbenézte/telefonálta, honnan lehetne beszerezni.
Ha valaki erre tévedne, csak ajánlani tudom neki a boltot. :)
Visszafelé benéztem a kemping melletti bárba, ettem egy kis meleget és közben kihasználtam a Wi-Fi-jüket, amíg le nem merült a kütyüm.
Most egy kicsit pihizek, aztán húzom a küllõket, mert így sose leszek kész.
Jesssssz! És lõn. Este 8:45-re végeztem is. A hátsó kifogástalan, fél millin belülit üt max., az elsõrõl viszont ez már nem mondható el. Sajnos, át fognak szakadni a küllõ-anyái mielõtt kettétörne. Amit lehetett kihoztam belõle, kíváncsi leszek meddig bírja így? Mentem egy próbakört, a Paripa kifogástalan, bár nekem némi nehézséget jelentett egyenesen tartani a kormányt. Annyira megszoktam a nagy súllyal kormányzást, hogy súly nélkül úgy csellengtem, mint egy részeg bicajos. Az új szomszédaim is felszusszanhatnak, mert megérkezésük óta a kerék, pörgetés közben adott fura hangjaival szórakoztattam õket. Nem igen kommunikatívak, nekem meg most semmi kedvem sem volt jópofizni, az mindig csak idõhúzás.
Töltögetem a kütyüket, aztán nyomok egy szunyát, mert reggel szeretnék idõben kelni és még dél elõtt nekiindulni a minimum 107 km-es távnak, Bilbaoig. A nehézségek és késedelem ellenére az eredeti terv szerint haladok tovább és próbálom csökkenteni a hat napos (ha jól számoltam), itiner szerinti lemaradásom.
Jó éjt!
Napi megtett táv: 1,7 km próbakör
A szállás: Camping Garoa
Koordinátái: N 43° 18' 9,42'' W 2° 2' 51,22''
!!! Jatek !!!!
Kedves es huseges Latogatok!
Egy kis jatekot tervezgetek mar regota bevezetni az interaktivitas fokozasa erdekeben, mert hogy jol esnek a biztato szavak, visszajelzeseitek.
A Szallito 2. cimu filmbol jott az otlet, egy egyszeru es aranyos jatek.
"Ki vagyok?"
Mindig amikor net ele kerulok irok egy-ket aktualis meghatarozast "rola" es aki leghamarabb kitalalja hogy "ki" is a feladvany az valami szemelyes ajandekkal jutalmazom.
A jatek erdekessege az lehet, hogy a megfejtes-probalkozasok segithetik a tobbi probalkozot is, de ettol szep az egesz.
A megfejteseket ehhez a bejegyzeshez irjatok megjegyzeskent es nevet is irjatok hozza, hogy tudjuk ki nyert. :)
Kerdesekre nem all modomban valaszolni a jatek kapcsan, csak ujabb es ujabb meghatarozasokkal segiteni. Ahogy olvasom a helyes valaszt, megirom.
Keszen alltok?
Kezdjuk! Jo fejtorest!
Ki vagyok?
1. Andras a formam es szinem alapjan Blue Bat-nek (kek denevernek) hiv.
2. A felszereles resze vagyok, az eddigi fenykepeken megsem lathatsz.
3. Ha elvesznek, a hianyom nagy fejtorest okozna Andrasnak.
4. Mint mindennek, nekem is van sotet oldalam.
5. A segedem szaz, ha nem is foggal de korommel kapaszkodva tart a felszerelesen es csak az eroszaknak enged.
6. Ha Andras belelendul a tekeresbe annak mindig en iszom meg a levet.
7. ...ellenben, ha Andras a homlokara csap en verejtekezek, de rendesen.
8. A menetszel elol el vagyok bujtatva, igy nem igen tudok megszaradni. ... es a sok mosasom ellenere is egyre budibb vagyok.
Egy kis jatekot tervezgetek mar regota bevezetni az interaktivitas fokozasa erdekeben, mert hogy jol esnek a biztato szavak, visszajelzeseitek.
A Szallito 2. cimu filmbol jott az otlet, egy egyszeru es aranyos jatek.
"Ki vagyok?"
Mindig amikor net ele kerulok irok egy-ket aktualis meghatarozast "rola" es aki leghamarabb kitalalja hogy "ki" is a feladvany az valami szemelyes ajandekkal jutalmazom.
A jatek erdekessege az lehet, hogy a megfejtes-probalkozasok segithetik a tobbi probalkozot is, de ettol szep az egesz.
A megfejteseket ehhez a bejegyzeshez irjatok megjegyzeskent es nevet is irjatok hozza, hogy tudjuk ki nyert. :)
Kerdesekre nem all modomban valaszolni a jatek kapcsan, csak ujabb es ujabb meghatarozasokkal segiteni. Ahogy olvasom a helyes valaszt, megirom.
Keszen alltok?
Kezdjuk! Jo fejtorest!
Ki vagyok?
1. Andras a formam es szinem alapjan Blue Bat-nek (kek denevernek) hiv.
2. A felszereles resze vagyok, az eddigi fenykepeken megsem lathatsz.
3. Ha elvesznek, a hianyom nagy fejtorest okozna Andrasnak.
4. Mint mindennek, nekem is van sotet oldalam.
5. A segedem szaz, ha nem is foggal de korommel kapaszkodva tart a felszerelesen es csak az eroszaknak enged.
6. Ha Andras belelendul a tekeresbe annak mindig en iszom meg a levet.
7. ...ellenben, ha Andras a homlokara csap en verejtekezek, de rendesen.
8. A menetszel elol el vagyok bujtatva, igy nem igen tudok megszaradni. ... es a sok mosasom ellenere is egyre budibb vagyok.
2007. szeptember 13., csütörtök
58. nap - 2007.09.13.- Igeldo, Donostia San Sebastián - 4997 km
Utos WC graffiti: Say NO to toiletpaper!
Reggel ismét az autókat számolgathattam, de most este, ahogy jegyzetelek sincs másképp. Reggel meg is örökítettem a helyzetet a hitelesség kedvéért.
A feltápászkodásomat követõen, mivel egy falat kajám sem volt, egybõl a városba mentem. Ettem egy kis hazait (McDonald's) majd az esélytelenek nyugalmával beültem netezni. Próbáltam kideríteni a DHL szállítási kondícióit, de egy fél óra keresgélés után feladtam. Folyamatosan csak az volt meg, hogy milyen fa...a, értéknövelt szolgáltatásuk van, az hogy milyen feltételekkel és mennyiért, az nem.
Próbáltam magasságivonalas térképet is beszerezni, de kb. 35 darab természetjáróssal lehetett volna lefedni az útvonalam, amit valahogy mégsem szeretnék. A sok térkép között olyat nem tartottak ami az autós és túra térkép ötvözete, amit a holland gondozó pasinál láttam még Donaueschingen után.
Nem volt más teendõm hátra, mint feltankolni kajából. Nem kellet messze mennem, mert az egyik ház alagsorában találtam egy Spart. Az aldis szatyromba alig fért, annyi finomságot vettem. Ahogy visszabuszoztam a kempingbe le is teszteltem egy párat vacsora gyanánt. Ekkor már láttam, hogy ma nem lesz ebbõl szerelés. A kerekek nem gurulnak el, megvárnak, inkább beprogramoztam az útvonalat a kütyübe és tusoltam egy jót.
Jó éjt!
Napi megtett táv: 0 km
A szállás: Camping Garoa
Koordinátái: N 43° 18' 9,42'' W 2° 2' 51,22''
A szállás: Camping Garoa
Koordinátái: N 43° 18' 9,42'' W 2° 2' 51,22''
57. nap - 2007.09.12.- Igeldo, Donostia San Sebastián - 4997 km
Figyelem!
A következõ képsor a nyugalom megzavarására alkalmas, ezért megtekintését csak kifejezetten erõs idegzetûeknek ajánlom.
Hajnali 2, fél 3-ra sikerült végeznem az I-Go telepítésével, de utána sem sokat aludhattam. A 19-es sátorhely, amit "megnyertem" ugyan úgy ahogy a többi, a kerítés mellett, a kemping legmagasabb pontján van. Ezzel nem is lenne semmi probléma, ha az egyetlen hegyi út nem közvetlen a kerítés másik oldalán haladna. A fejem konkrétan 2,5-3 méterre van az autóúttól, köztünk pedig egy zöld rasel zsák szerû anyagra futtatott szeder, ami igen csenevész. Szóval sokat aludtam a város egyetlen kempingében 14,50-ért.
A napot arra szántam, hogy megoldjam a kerék ügyet, valamint beszerezzek egy magasságivonalakat is tartalmazó spanyol térképet. Egyik sem sikerült, de legalább a ruháimat ki tudtam végre mosni két menetben, 12€-ért. :(
A kerekeken megcseréltem a felniket és kiválogattam a még használható küllõ-anyákat. Kicsit siralmasan néz így ki a bicó, de gondoltam minden rendbe lesz téve ma és holnap ismét mászhatom az emelkedõket. A mosodázással és felnicserével délután fél háromra végeztem, a háromórás helyi busszal mentem le a városba. A turinformos csaj instrukciója alapján a kerékpárkölcsönzõket kerestem fel elõször, hátha tudnak szaküzletet javasolni vagy segíteni. Az elsõ, a centrumhoz közeli csak ötkor nyitott ki ismét, de nem láttam szervízt a boltban ezért nem vártam meg. A második már nyitva volt, a vezetõje beszélt is egy kici angol és készségesen elmutogatta, hogy hol van az a bolt (Katmandu) ahol tuti fognak segíteni. Megköszöntem és boldogan sétáltam a fekete neylonokba tekert kerekekkel a bolt felé. Ez a bolt is zárva volt, de itt még felirat sem jelezte, hogy egyáltalán kinyitnak-e még. Tanácstalanul ültem le a melletti épület márvány lábazatára, próbáltam kiokoskodni, hogy hol van a másik két kölcsönzõ. Szerencsére ez eltartott egy ideig, közben megérkezett a tulaj és ha felnit nem is tudott adni, de kaptam tõle 30 db frankó küllõ-anyát ingyér. Nagyon rendes volt, mert mondta, hogy nem fogok tudni ilyen felnit szerezni, Spanyolországban nincs forgalomban; de a sok munkája ellenére, leghamarabb péntek délutánra megcsinálja a kerekek centírozását ha kérem. Megköszöntem, de mondtam neki, hogy nincs idõm, tovább kell mennem. Gondoltam máshol több szerencsével járok. Nem így lett. A hamadik kölcsönzõ nem létezett a megadott címen, a negyedik meg túl messze volt gyalog. Azt a boltot kerestem fel, amit az egyik elõvárosi bolt tuloja javasolt. Nem volt közel, de kisilabizáltam melyik busszal lehet a közelébe kerülni. Az üzlet valóban elég széles választékkal rendelkezett, szervíze is volt, de csak megrendelésre és komplett kereket tudott volna beszerezni a jövõhét közepére 173 €-ért. A centírozást és a felnibeszerzést sem vállalta a hosszadalmas munka miatt. (Inkább eladnat addig tíz új bicót, mint az enyém szerelésével nyûglõdjenek. Igazuk van, sajnos.)
Este fél nyolc lett mire éhesen és elgyötörten felültem a 16-os buszra a kempingig, kezemben a két kerék, amiket úgy hoztam vissza, ahogy elvittem. Vettem a helyi, estére szinte üres boltban egy csomag kekszet és a maradék üdítõmmel öblítettem le. Nagyon el vagyok szomorodva. Holnap (ami most van, 10:33) próbálok egy kicsit lazulni, mert így nem fogok tudni tovább menni. Szerzek kaját, interneten próbálok utánanézni a lehetõségeimnek és délután nekiülök a kerekeknek.
A napot arra szántam, hogy megoldjam a kerék ügyet, valamint beszerezzek egy magasságivonalakat is tartalmazó spanyol térképet. Egyik sem sikerült, de legalább a ruháimat ki tudtam végre mosni két menetben, 12€-ért. :(
A kerekeken megcseréltem a felniket és kiválogattam a még használható küllõ-anyákat. Kicsit siralmasan néz így ki a bicó, de gondoltam minden rendbe lesz téve ma és holnap ismét mászhatom az emelkedõket. A mosodázással és felnicserével délután fél háromra végeztem, a háromórás helyi busszal mentem le a városba. A turinformos csaj instrukciója alapján a kerékpárkölcsönzõket kerestem fel elõször, hátha tudnak szaküzletet javasolni vagy segíteni. Az elsõ, a centrumhoz közeli csak ötkor nyitott ki ismét, de nem láttam szervízt a boltban ezért nem vártam meg. A második már nyitva volt, a vezetõje beszélt is egy kici angol és készségesen elmutogatta, hogy hol van az a bolt (Katmandu) ahol tuti fognak segíteni. Megköszöntem és boldogan sétáltam a fekete neylonokba tekert kerekekkel a bolt felé. Ez a bolt is zárva volt, de itt még felirat sem jelezte, hogy egyáltalán kinyitnak-e még. Tanácstalanul ültem le a melletti épület márvány lábazatára, próbáltam kiokoskodni, hogy hol van a másik két kölcsönzõ. Szerencsére ez eltartott egy ideig, közben megérkezett a tulaj és ha felnit nem is tudott adni, de kaptam tõle 30 db frankó küllõ-anyát ingyér. Nagyon rendes volt, mert mondta, hogy nem fogok tudni ilyen felnit szerezni, Spanyolországban nincs forgalomban; de a sok munkája ellenére, leghamarabb péntek délutánra megcsinálja a kerekek centírozását ha kérem. Megköszöntem, de mondtam neki, hogy nincs idõm, tovább kell mennem. Gondoltam máshol több szerencsével járok. Nem így lett. A hamadik kölcsönzõ nem létezett a megadott címen, a negyedik meg túl messze volt gyalog. Azt a boltot kerestem fel, amit az egyik elõvárosi bolt tuloja javasolt. Nem volt közel, de kisilabizáltam melyik busszal lehet a közelébe kerülni. Az üzlet valóban elég széles választékkal rendelkezett, szervíze is volt, de csak megrendelésre és komplett kereket tudott volna beszerezni a jövõhét közepére 173 €-ért. A centírozást és a felnibeszerzést sem vállalta a hosszadalmas munka miatt. (Inkább eladnat addig tíz új bicót, mint az enyém szerelésével nyûglõdjenek. Igazuk van, sajnos.)
Este fél nyolc lett mire éhesen és elgyötörten felültem a 16-os buszra a kempingig, kezemben a két kerék, amiket úgy hoztam vissza, ahogy elvittem. Vettem a helyi, estére szinte üres boltban egy csomag kekszet és a maradék üdítõmmel öblítettem le. Nagyon el vagyok szomorodva. Holnap (ami most van, 10:33) próbálok egy kicsit lazulni, mert így nem fogok tudni tovább menni. Szerzek kaját, interneten próbálok utánanézni a lehetõségeimnek és délután nekiülök a kerekeknek.
Napi megtett táv: 0 km Nagyon bosszant a helyben topi
A szállás: Camping Garoa
Koordinátái: N 43° 18' 9,42'' W 2° 2' 51,22''
2007. szeptember 11., kedd
56. nap - 2007.09.11.- Igeldo, Donostia San Sebastián - 4997 km
A tablak hianyanak koszonhetoen ismet autopalyara tevedtem. A motoros rendoroknek koszonhetoen ezen a magas korlaton kellett ataplikalnom a Paripat. Mindent leszed, korlat alatt atrak, Paripat atemel, aztan minden vissza.
Egész éjszaka csak csúzdáztam, mert nem jól választottam meg a terepet a sötétben. A 25-30 centi szintkülönbség soknak bizonyult és lecsúsztam mindig a sátor "aljába". Mostmár azt is tudom legalább, hogy mire jó a csúszásgátló egyes matracokon. Az enyémen nincs, nem csoda hogy reggel magzat pózban ébredtem. Az egyik repülõ ébresztett 7:05-kor. Olyan volt mintha a hegyoldal indulna, komolyan, megkapaszkodtam a táskámban.
A reggeli pakolászás közben senki sem érdeklõdött felõlem; így jártam/jártak. Minden zokszó nélkül ott hagytam õket. (Olyan igazságtalanság. Ugyan annyit kellett volna fizetnem (18€), mint egy páros, aki autóval és lakókocsival érkezik, sõt a sátrazóknak adják a legszarabb helyeket és ha kérek se kaphatok áramot a karavánosokkal ellentétben.) Egyébként, a kemping nagyon rendben volt. Szép medence, játszótér, meleg víz a tusolóban, illatosító automata és a lényeg, papír a wc-kben.
Az út kezdett közelíteni a képzeletembelihez. Egyre szebb partszakaszokon karikáztam, amihez persze hullámvasutazás is társult. Biarritzet elhagyva egymást érték a kisebb települések és egyre inkább változtak a táblák baszk nyelvûre. Eddig sosem halottam róla, de itt nem spanyolul beszélnek. A feliratokban sok helyen látni "tx"-et, ami a magyar csének felel meg és a rádióadás is kb. annyira muris, mintha egy szlovák adón kínai bemondó konferálna. Tényleg, mindjárt fel is veszek belõle egy mintát mutatóba. (ha minden igaz, tudtam csatolni.)
St.Jean-de-Luz elõtt nem bírtam már magammal és egy óceánban sétálással múlattam a reggel megspórolt idõt. Szép homokos part, nem túl sok emberrel. Jól esett a lábfürdõzés után az egyik német papa elismerõ vállveregetése. Én lettem a nap sztárja a csapatának, mert miután beszéltünk, izgatottan osztotta meg a szerzett infót a többi nyugdíjassal. Tátott szájjal lesték a mikrobusz ablakain keresztül amint épp húztam fel a zoknimat.
Térkép híjján próbáltam a turista irodákat lelejmolni, de leginkább a Hendaye-i infópultban ülõ csaj tudott segíteni. Kedvesen útbaigazított és még egy útbaesõ internetezdére is felhívta a figyelmem. A netezdében már cseppet sem voltak velem ilyen kedvesek. Közölte az egyik gépnél ücsörgõ fazon, hogy csak franciául vagy spanyolul tud (akar) segíteni. Így hát nem koptattam a billentyûzetüket 3 €-ért óránként, találtam este 1,80-ért, sokkal jobb helyet a navigáció letöltéséhez.
Az eredeti tervben nem szerepelt San Sebastián érintése, de mivel ez tûnt a közelben a legnagyobb városnak, gondoltam nem vesztek vele, ha itt is megpróbálom a felnicserét nyélbe ütni. Sajnos, így a nap végén már tudom, hogy nem lesz más esélyem, ugyanis a kemping keresése közben elszakadt egy küllõm a hátsókerékben. Már délután is csak nagyot néztem, hogyan bírja ennyire a kerék? Kezdenek ugyanis szétnyilni a küllõk körüli repedései. A megoldás az lesz, hogy a beiktatott pihenõnap alatt átfûzöm az elsõ agyra a hátsó felnit és fordítva, majd keresek egy szervízt, ahol ha nem tudok újat venni, kicentírozzák a kerekeket. Egyébként nagyon gyönyörû a város, ahogy a spanyol srác is mondta a Mios-i kempingben. Az öböl két szélén egy-egy hegy magasodik és a közepén van egy kis sziget is. A parton végig sétány (természetesen kerékpárúttal, amit minden gyalogos is tiszteletben tart) és mindez a Pireneusok lábainál. A kemping is az egyik közeli csúcson van. Nem is volt egyszerû feltolni a bicómat, ami kb. 2,5 km-mel a cél elõtt adta meg magát. .... de úgy, hogy alig tud elfordulni a kereke. Most pihizek, miután installálom az I-Go-t. A szerelés, mosás és városnézés marad holnapra. Még jó, hogy van közvetlen busz a centrumba, azzal fogok menni és vinni a két kereket.
Szerencse, vagy sajnos? A kemping relatív közelsége miatt nem lett meg az 5000. kilométer ma, de lehet hogy új "patával" ünnepelheti meg Paripa holnap után. :)
Napi megtett táv: 57,6 km
A szállás: Camping Garoa
Koordinátái: N 43° 18' 9,42'' W 2° 2' 51,22''
55. nap - 2007.09.10.- Biarritz - 4940 km
A mai nap is jól indult. Biztos a tegnap esti negatív gondolatok vonzzák az eseményeket, de a délelõtt egy balesettel kezdõdött.
...pedig, már korán reggel felkeltem, szépen nyugodtan megreggeliztem a padnál, kiélvezve a kelõ nap fényét, de még ekkor sem mutatkozott semmi baljós elõjel. Mire elindultam mégis meg lett a baj. A toronyóra ELÜTÖTTE a tizenegyet. :)))
A viccet félretéve, egyébként fantasztikusan éreztem magam.
... egészen addig, amíg koraeste meg nem láttam az óceánra boruló Pireneusok lábazatát, amin át kell majd holnap vergõdnöm.
A nap egésze jó volt, mentem mint a szélvész. Direkt óceán parti utakat választottam a látvány miatt, ennek ellenére "csak" illatozó fenyveseken keltem keresztül. A nagy kékség meg sehol. Jó volt az út minõsége. Szinte mindenhol új aszfalton nyomhattam, vagy kerékpárúton. Egészen Leon-ig, még hullámvasút sem volt. Néha belefeledkeztem a tempóba és 33-34km/h-s sebességgel utaztam, de olyan is volt hogy a gyenge szél is rámsegített és felment egészen 38-40-ig is. A települések, amiket kereszteztem, mindegyike résztvevõje a Virágos Város versenynek (vagy minek), mert nagyon izlésesen fel voltak virágozva. Ezt egyébként tábla is jelzi a "város kezdete" tábla alatt. Majd próbálom még holnap lefotózni, ha eddig nem lenne rajt valamelyik képen, bár nem sok esélyt látok rá, hisz tizenegy-két kilométerre vagyok a spanyol határtól. Napközben, a Leon-i Champion super marché elõtt találkoztam a képen is látható párossal. Nora és Mark svájcból teker a tandemen egészen a spanyol határig. Csak két hetük volt a nyaralásra, holnap végeznek és pénteken már dolgozniuk kell odahaza. :( Nora csak hüledezett, amikor a napi tervemrõl beszéltem nekik. Õk max. 60-70 kilométert tekertek naponta, szépen ráérõsen, meg-megállva. Szó se róla, a spanyol határ elérése egy kicsit fellengzõsnek hangozhatott 17:40-kor a hátralévõ 70-80 kilométer tudatában, de nem volt az, annak ellenére sem, hogy az út onnantól átment hullámzósba. Egyetlen egyet hagytam ki a számításból, azt, hogy nem volt használható térképem, ami nélkül eltévedtem, illetve kerü... várost néztem.
A végén, amikor már tök sötét volt, persze elfáradtam és kezdett rámhülni a vizes póló a levegõvel együtt. Ahogy lement a nap, 32-33 fokról leesett a hõmérséklet 17-18-ra. Ezt csak a gyógyszertárak villogóiról olvastam le, ha azok csaltak, akkor nem pontos az infó, bocsi. Mindenesetre érezhetõen esik a hõmérséklet, most (0:29) a vizesblokknál álldogálva írom ezt a szösszenetet, de lassan megyek, mert fázom egy szál pólóban.
Annyira azért nem voltam fáradt, még diskuráltam egyet a pizzériással, pedig még akkor nem volt szállásom se, de meleg pizzám az már igen.
Sajnos, rossz irányba indultam az instrokciójuk alapján elõször, de az egyik szálloda recepciósától kértem egy turistatérképet, ami alapján pikk-pakkra megtaláltam a már zárva lévõ kempinget. Nem csináltam nagy gondot belõle, sátor fel, pizza a pociba, tusolás és Jó éjt!
...pedig, már korán reggel felkeltem, szépen nyugodtan megreggeliztem a padnál, kiélvezve a kelõ nap fényét, de még ekkor sem mutatkozott semmi baljós elõjel. Mire elindultam mégis meg lett a baj. A toronyóra ELÜTÖTTE a tizenegyet. :)))
A viccet félretéve, egyébként fantasztikusan éreztem magam.
... egészen addig, amíg koraeste meg nem láttam az óceánra boruló Pireneusok lábazatát, amin át kell majd holnap vergõdnöm.
A nap egésze jó volt, mentem mint a szélvész. Direkt óceán parti utakat választottam a látvány miatt, ennek ellenére "csak" illatozó fenyveseken keltem keresztül. A nagy kékség meg sehol. Jó volt az út minõsége. Szinte mindenhol új aszfalton nyomhattam, vagy kerékpárúton. Egészen Leon-ig, még hullámvasút sem volt. Néha belefeledkeztem a tempóba és 33-34km/h-s sebességgel utaztam, de olyan is volt hogy a gyenge szél is rámsegített és felment egészen 38-40-ig is. A települések, amiket kereszteztem, mindegyike résztvevõje a Virágos Város versenynek (vagy minek), mert nagyon izlésesen fel voltak virágozva. Ezt egyébként tábla is jelzi a "város kezdete" tábla alatt. Majd próbálom még holnap lefotózni, ha eddig nem lenne rajt valamelyik képen, bár nem sok esélyt látok rá, hisz tizenegy-két kilométerre vagyok a spanyol határtól. Napközben, a Leon-i Champion super marché elõtt találkoztam a képen is látható párossal. Nora és Mark svájcból teker a tandemen egészen a spanyol határig. Csak két hetük volt a nyaralásra, holnap végeznek és pénteken már dolgozniuk kell odahaza. :( Nora csak hüledezett, amikor a napi tervemrõl beszéltem nekik. Õk max. 60-70 kilométert tekertek naponta, szépen ráérõsen, meg-megállva. Szó se róla, a spanyol határ elérése egy kicsit fellengzõsnek hangozhatott 17:40-kor a hátralévõ 70-80 kilométer tudatában, de nem volt az, annak ellenére sem, hogy az út onnantól átment hullámzósba. Egyetlen egyet hagytam ki a számításból, azt, hogy nem volt használható térképem, ami nélkül eltévedtem, illetve kerü... várost néztem.
A végén, amikor már tök sötét volt, persze elfáradtam és kezdett rámhülni a vizes póló a levegõvel együtt. Ahogy lement a nap, 32-33 fokról leesett a hõmérséklet 17-18-ra. Ezt csak a gyógyszertárak villogóiról olvastam le, ha azok csaltak, akkor nem pontos az infó, bocsi. Mindenesetre érezhetõen esik a hõmérséklet, most (0:29) a vizesblokknál álldogálva írom ezt a szösszenetet, de lassan megyek, mert fázom egy szál pólóban.
Annyira azért nem voltam fáradt, még diskuráltam egyet a pizzériással, pedig még akkor nem volt szállásom se, de meleg pizzám az már igen.
Sajnos, rossz irányba indultam az instrokciójuk alapján elõször, de az egyik szálloda recepciósától kértem egy turistatérképet, ami alapján pikk-pakkra megtaláltam a már zárva lévõ kempinget. Nem csináltam nagy gondot belõle, sátor fel, pizza a pociba, tusolás és Jó éjt!
Napi megtett táv: 169 km
A szállás: Camping Biarritz
Koordinátái: N 43° 27' 44,08'' W 1° 34' 1,96''
54. nap - 2007.09.09.- Mios - 4770 km
Szép napos reggelre ébredtünk. (össz. három sátornyi vendég) Megszárítgattam a sátramat ami igencsak lepárásodott hajnalban, majd utamra indultam. Az itiner szerint Blaye-bõl kellett volna kompolnom, de a következõ csak 15 órakor ment, így a turinformos csaj szerint is szebb utat választottam Bordeaux irányába. Szép házakat és kastélyokat fotóztam/videóztam a hullámvasutazás közben. A torkolat túlpartjára egy érdekes, csõszerû hídon jutottam át, innen már csak a városba kellett betalálni valahogy. Az egyre csak épülõ autópályák és körgyûrûk megnehezítik a dolgot. Sok helyen végzõdik az út "kerékpárral behajtani tilos"-ban. Ilyenkor mindig az az érzésem támad, hogy az utakkal saját magunk elõl vágjuk el a külvilágot.
No mindegy. A kül-, vagy elõvárosi térképeket bogarásztam az utcai info-oszlopoknál, végül egy cseppet sem barátságos ipari területen keresztül vezetett kerékpárúton jutottam a központig. Nagy nyüzsgés és félig modern, félig régi belváros fogadott a folyó túlpartján. Rengeteg ír szurkoló érkezett az esti rögbi meccsre, mert hogy ez itt a felkapott sportág. :)
Kitalálva a városból kicsit belehúztam és célbavettem a Mios-i kempinget.
Útba esett és gondoltam, mivel nem a beach-en van ezért nem lesz túl drága. A ruhákból is kezdtem kifogyni, szerettem volna kimosni õket és a regionális kemping katalógus szerint van "mosodájuk". Tévedtem. Majd két órát vártam a "coming soon" recepciósra, aki az elõzetes infoval ellentétben csak franciául beszélt, majd jött a zuhany.
Csak mosógépük van és 14,50 az éjszaka. Nem volt mit tenni, fizettem és lefeküdtem az addigra már felállított kérómban.
Sebaj, a sátor melletti padon legalább kényelmesen meg tudtam vacsorázni amíg várakoztam.
No mindegy. A kül-, vagy elõvárosi térképeket bogarásztam az utcai info-oszlopoknál, végül egy cseppet sem barátságos ipari területen keresztül vezetett kerékpárúton jutottam a központig. Nagy nyüzsgés és félig modern, félig régi belváros fogadott a folyó túlpartján. Rengeteg ír szurkoló érkezett az esti rögbi meccsre, mert hogy ez itt a felkapott sportág. :)
Kitalálva a városból kicsit belehúztam és célbavettem a Mios-i kempinget.
Útba esett és gondoltam, mivel nem a beach-en van ezért nem lesz túl drága. A ruhákból is kezdtem kifogyni, szerettem volna kimosni õket és a regionális kemping katalógus szerint van "mosodájuk". Tévedtem. Majd két órát vártam a "coming soon" recepciósra, aki az elõzetes infoval ellentétben csak franciául beszélt, majd jött a zuhany.
Csak mosógépük van és 14,50 az éjszaka. Nem volt mit tenni, fizettem és lefeküdtem az addigra már felállított kérómban.
Sebaj, a sátor melletti padon legalább kényelmesen meg tudtam vacsorázni amíg várakoztam.
Napi megtett táv: 105,4 km
A szállás: Camping Municipal de l'Eyre
Koordinátái: N 44° 36' 17,12'' W 0° 56' 30,46''
A szállás: Camping Municipal de l'Eyre
Koordinátái: N 44° 36' 17,12'' W 0° 56' 30,46''
53. nap - 2007.09.08.- Mazion - 4665 km
Napi megtett táv: 114,3 km
A szállás: Camping "Les Tilleuls", Château Les Alberts
Koordinátái: N 45° 10' 4,15'' W 0° 37' 0,02''
A szállás: Camping "Les Tilleuls", Château Les Alberts
Koordinátái: N 45° 10' 4,15'' W 0° 37' 0,02''
52. nap - 2007.09.07.- Rochefort - 4551 km
Napi megtett táv: 150,8 km
A szállás:
Koordinátái: N 45° 55' 49,00'' W 0° 57' 26,75''
A szállás:
Koordinátái: N 45° 55' 49,00'' W 0° 57' 26,75''
51. nap - 2007.09.06.- Vendrennes - 4400 km
Napi megtett táv: 97,8 km
A szállás: ugyan az
Koordinátái: N 46° 49' 30,72'' W 1° 7' 3,53''
A szállás: ugyan az
Koordinátái: N 46° 49' 30,72'' W 1° 7' 3,53''
50. nap - 2007.09.05.- Nantes Jééé! Még mindig - 4302 km
Sajnos, a megannyi próbálkozás és az egész délelõtti internetezés, telefonálgatás ellenére sem akart megoldódni a navigáció kérdése ezért elõre jeleztem a kempingeseknek, hogy ma is maradok. Egy újabb ismerõst kellett bevonni. Feri is tök rendes volt, köszönöm, ahogy eddig is, és azonnal mozgósította lehetõségeit az ügy érdekében. A várakozás közben elindultam felkeresni a helyi Decathlont, illetve a Mondo Velo üzletét, amit a tegnapi boltban ajánlottak a srácok. Nem volt egyszerû, mert a városi térképen pont az a külvárosi rész már nem látszott, a megkérdezett emberek által mondott irányoknak pedig elég nagy volt a szórása. Végül is sikerült , de csak annyival lettem elõrébb, hogy mostmár tuti tudom, hogy a városban nincs nekem megfelelõ felni. Mindenkit végigkérdeztek telefonon a MondoVelo-sok és megfordították a hátsó gumit egy ötösért. Mostmár nyugodt vagyok kerék ügyben, ennél több lehetõség nincs jelenleg. Lesz, ami lesz. Egyébként, javult az új külsõ miatt a kerék állaga, így egy kicsit a felni is tovább fogja bírni. A plusz feladat mostantól a helyi turinform felkeresése után mindig a bicikli szaküzlet lesz minden nagyobb városban. Végülis városnézésnek hívtam eddig is. :)
A boltok után visszacsücsentem cirka 3 órára a tegnapi internetezdébe és pont addigra lett fenn a cucc, már csak le kellett tölteni.
Most hajnali három múlt 3 percel. A kemping tusolójában düledezve írom az összefoglalót egy hamburger+sültkrumplis vacsorát követõen és még mindig nincs térképem. :( Brü-hü-hü
Tibi szoftvere megjegyezte a kütyüjét és csak azon futtatható az enyémen nem megy, hiába töltöttem le a tömörített 280 megát. Nem szóltam már vissza neki, legalább az õ estje legyen nyugodt.
Mostmár én is megyek, mert holnap végképp el kell indulnom. Veszek egy papír alapú térképet és La Rochelben vagy Bordeaux-ban feszegetem ismét a kérdést. Jó éjt! Már ami maradt belõle.....
A boltok után visszacsücsentem cirka 3 órára a tegnapi internetezdébe és pont addigra lett fenn a cucc, már csak le kellett tölteni.
Most hajnali három múlt 3 percel. A kemping tusolójában düledezve írom az összefoglalót egy hamburger+sültkrumplis vacsorát követõen és még mindig nincs térképem. :( Brü-hü-hü
Tibi szoftvere megjegyezte a kütyüjét és csak azon futtatható az enyémen nem megy, hiába töltöttem le a tömörített 280 megát. Nem szóltam már vissza neki, legalább az õ estje legyen nyugodt.
Mostmár én is megyek, mert holnap végképp el kell indulnom. Veszek egy papír alapú térképet és La Rochelben vagy Bordeaux-ban feszegetem ismét a kérdést. Jó éjt! Már ami maradt belõle.....
Napi megtett táv: 30 km helyben topi
A szállás: ua. Camping du Petit Port ****
Koordinátái: (meg nem valtoztak) N 48,8686876 W 2,2340106
49. nap - 2007.09.04.- Nantes - 4272 km
Reggel kissé ellustálkodtam az idõt. Úgy tûnik, hogy éjszakánként nem alszom ki magam, forgolódom, túl éber vagyok, mert reggelente mindig jól esik az az egy-másfél óra, amit ráalszok.
Szóval nem fûztem megváltó reményeket a naphoz, de azt nem is gondoltam volna hogy horror lesz a vége. Ha leírom azt, hogy a kerekemet nem tudják kicserélni mert itt annyira spec.-nek számít, illetve azt, hogy az internetes feltöltések között elérhetetlenné vált az úton használt egyetlen térképem, akkor azt hiszem érthetõ a dolog.
A kempingbõl kijelentkezés után megkerestem a turinform irodát, ahol csak a közvetlen környékrõl tudtak infót adni, ami végülis érthetõ, hisz az ide látogatókat kell kiszolgálniuk, nem az innen elpályázókat. Kedvesen azért megadták a legközelebbi keróbolt és internet café elérhetõségét. Kezdtem az internettel. Már rutinosan pakoltam fel az elõre elkészített anyagokat. Olvasgattam egy kicsit a szokásos oldalakat és ezután ért a hidegzuhany. Amikor visszatettem a memoriakártyát a kütyübe, "fatal error"-t jelzett a navigátor indításakor. Ilyet máskor is csinált, de most az újraindítás sem segített. A kártyán törölte a könyvtár összes elemének a nevét, de a memoriát nem írta felül. Így olyan kártyám lett, ami félig televan helyfoglalás szempontjából, mégsincs rajta semmi. Szóval nem ragozom tovább. Kész ideg lettem és a legjobb megoldáson kellett gondolkodjak, de közben a keróboltot is fel kellett keresnem, nehogy bezárjon mielõtt elkészülne a kerékcserém. A bolt, aminek a címét elõször megkaptam, kimondottan downhill- és mountainbike kerékpárokkal foglalkozott, de útbaigazgattak a közeli túra- és citybike üzlet felé. Az üzletvezetõ készségesen segített, de felnit nem tudott nekem szerezni többszöri telefonálgatás után sem, így csak a külsõgumik cseréjét ejtettük meg. 2 db Schwalbe Maraton Plus 700x35 78€+ centírozás, szerelés és egy kocsiszelepes belsõ további 30€. Annyira nem volt drága, és legalább a minõségben nem kellett kompromisszumot kötni, de a fordítva(menetiránnyal szembe minta) felszerelt gumiért azért szóltam, mire az elsõt megcserélte a hátsóra meg azt mondta kínjában, hogy azt mindig fordítva szokták feltenni. Hááát, a gyár valamiért mégis felbiggyeszti mindegyikre a drive feliratot egy nyíllal. No mindegy, nem pampogtan, volt más bajom, ami nagyobbnak mutatkozott. Tibi barátomat hívtam, akinek hasonló szoftvere van, mint amit töröltem, hogy segítsen rajtam. Költözködésük közepén értem, mégis mindent félre téve próbált távsegíteni. Ezúton is köszönöm neki.
A kempingben csak lestek a szomszédok, amikor a délelõtti komótos sátorbontás után este ismét megjelentem és visszaaplikáltam a házikóm.
Vettem a helyi Wi-Fi-hez egy napos hozzáférést, hogy a sátorból intézhessem a hosszúnak igérkezõ éjjeli letöltést, de szerencsétlenségemre a sátrakhoz, már nem volt közeli vevõ, így a lakókocsik közelében lévõ tusolóknál dekkolva tudtam csak netezni.
Gyorsan beesteledett és igen lehült a levegõ. Visszabattyogtam a sátramhoz, elaludtam és csak a reggeli hidegre és Tibi sms-ére ébredtem fel 6:37-kor.
A várost egyébként, már kezdem átlátni. Nagyon fajintos a kerós- és tömegközlekedtetése, annak ellenére, hogy több vize és dimbes-dombos része van mint Szegednek.
Mindenhol közösségi terek, sétáló utcák és az autók rovására kialakított busz-, villamos- és kerékpársávok.
Azért említem Szegeddel összevetve, mert hasonló méretû lehet és volna mit tanulni tõlük. Pl. A "holnapi" képek egyikén látszó füves villamospálya, símán kialakítható lenne a Boldogasszony sugárúton, ehelyett? Majd nézzétek meg, mire tellik a befizetett sok adóforintunkból, a sok civil javaslat ellenére.
Bocsi, de egy kicsit negatív lettem a sok(k) és az egyhelyben topogás miatt.
Szóval nem fûztem megváltó reményeket a naphoz, de azt nem is gondoltam volna hogy horror lesz a vége. Ha leírom azt, hogy a kerekemet nem tudják kicserélni mert itt annyira spec.-nek számít, illetve azt, hogy az internetes feltöltések között elérhetetlenné vált az úton használt egyetlen térképem, akkor azt hiszem érthetõ a dolog.
A kempingbõl kijelentkezés után megkerestem a turinform irodát, ahol csak a közvetlen környékrõl tudtak infót adni, ami végülis érthetõ, hisz az ide látogatókat kell kiszolgálniuk, nem az innen elpályázókat. Kedvesen azért megadták a legközelebbi keróbolt és internet café elérhetõségét. Kezdtem az internettel. Már rutinosan pakoltam fel az elõre elkészített anyagokat. Olvasgattam egy kicsit a szokásos oldalakat és ezután ért a hidegzuhany. Amikor visszatettem a memoriakártyát a kütyübe, "fatal error"-t jelzett a navigátor indításakor. Ilyet máskor is csinált, de most az újraindítás sem segített. A kártyán törölte a könyvtár összes elemének a nevét, de a memoriát nem írta felül. Így olyan kártyám lett, ami félig televan helyfoglalás szempontjából, mégsincs rajta semmi. Szóval nem ragozom tovább. Kész ideg lettem és a legjobb megoldáson kellett gondolkodjak, de közben a keróboltot is fel kellett keresnem, nehogy bezárjon mielõtt elkészülne a kerékcserém. A bolt, aminek a címét elõször megkaptam, kimondottan downhill- és mountainbike kerékpárokkal foglalkozott, de útbaigazgattak a közeli túra- és citybike üzlet felé. Az üzletvezetõ készségesen segített, de felnit nem tudott nekem szerezni többszöri telefonálgatás után sem, így csak a külsõgumik cseréjét ejtettük meg. 2 db Schwalbe Maraton Plus 700x35 78€+ centírozás, szerelés és egy kocsiszelepes belsõ további 30€. Annyira nem volt drága, és legalább a minõségben nem kellett kompromisszumot kötni, de a fordítva(menetiránnyal szembe minta) felszerelt gumiért azért szóltam, mire az elsõt megcserélte a hátsóra meg azt mondta kínjában, hogy azt mindig fordítva szokták feltenni. Hááát, a gyár valamiért mégis felbiggyeszti mindegyikre a drive feliratot egy nyíllal. No mindegy, nem pampogtan, volt más bajom, ami nagyobbnak mutatkozott. Tibi barátomat hívtam, akinek hasonló szoftvere van, mint amit töröltem, hogy segítsen rajtam. Költözködésük közepén értem, mégis mindent félre téve próbált távsegíteni. Ezúton is köszönöm neki.
A kempingben csak lestek a szomszédok, amikor a délelõtti komótos sátorbontás után este ismét megjelentem és visszaaplikáltam a házikóm.
Vettem a helyi Wi-Fi-hez egy napos hozzáférést, hogy a sátorból intézhessem a hosszúnak igérkezõ éjjeli letöltést, de szerencsétlenségemre a sátrakhoz, már nem volt közeli vevõ, így a lakókocsik közelében lévõ tusolóknál dekkolva tudtam csak netezni.
Gyorsan beesteledett és igen lehült a levegõ. Visszabattyogtam a sátramhoz, elaludtam és csak a reggeli hidegre és Tibi sms-ére ébredtem fel 6:37-kor.
A várost egyébként, már kezdem átlátni. Nagyon fajintos a kerós- és tömegközlekedtetése, annak ellenére, hogy több vize és dimbes-dombos része van mint Szegednek.
Mindenhol közösségi terek, sétáló utcák és az autók rovására kialakított busz-, villamos- és kerékpársávok.
Azért említem Szegeddel összevetve, mert hasonló méretû lehet és volna mit tanulni tõlük. Pl. A "holnapi" képek egyikén látszó füves villamospálya, símán kialakítható lenne a Boldogasszony sugárúton, ehelyett? Majd nézzétek meg, mire tellik a befizetett sok adóforintunkból, a sok civil javaslat ellenére.
Bocsi, de egy kicsit negatív lettem a sok(k) és az egyhelyben topogás miatt.
Napi megtett táv: 13,6 km
A szállás: ua. Camping du Petit Port ****
Koordinátái: N 48,8686876 W 2,2340106
2007. szeptember 4., kedd
48. nap - 2007.09.03.- Nantes - 4258 km
Nyakamat fájlalva ébredtem reggel. Befejeztem a tegnapi jegyzetet és próbáltam életre kelni. Az ég teljesen borult volt, esélye sem volt a napsütésnek. Az ébredezõ szomszédaim Youngshing és Jan reggelizni invitáltak, de udvariasan nemet mondtam, mert igyekeznem kellett a min. 136, max. 190 km leküzdéséhez. Olyannyira nem akartam õket megsérteni, illetve annyira jó volt velük beszélgetni, hogy 11 lett mire el tudtam indulni a közben csöpörgõ, majd elálló esõben. Az északi parton néztem ki magamnak egy gyors utat, mert már nagyon nyugtalanított az alig-haladás. 2 és fél napnyi lemaradást sikerült összeszedni az itinerhez képest, ami nem sok, ha azt nézzük, hogy az egész útban 8 tartalék napot hagytam, de ezeket Barcelonában szándékoztam eltölteni végre nem rohanva, strandolva, stb., stb..A reggeli-ebédet Angersre terveztem, ami röpke 40-esre volt. Addig vízzel és C-vitaminnal hajtottam a szervezetem. :)
A hyper marché-ban ismét jól fentankoltam, talán egy kicsit sokat is, mert több mint 15 kilót aggatam a keróra, amit igencsak megérzett.
Ilyenkor a kikísérletezett ballansz-tartályos technikával egyenlítem ki a nyeregtáska két oldalát, hogy ne boruljon semerre se. Ez annyit tesz, hogy 1-1 palack 2literes üccsi kerül mindkét oldalra és amerre dõlne a málha, abból iszok aktuálisan. Ez egy kicsit viccesen hangozik, de mûködik. Frankón egyensúlyban van a két oldal és még változatos is az ivászat.
A Loire vízállása annál inkább érdekes. Rengeteg helyen tûnik úgy mintha át lehetne rajta gyalogolni. Van ahol a teljes meder 2/3-a homokpad, kilátszik. Száraz évszak lehetett eddig, vagy csak a rendkívül változó, szélsõséges vízállás miatt lehetnek ilyen magasra építve a gátak?
Mindenesetre a gát tetején vezetett útról így nézett ki a folyó. A szél sajna egyre erõsebben, szembõl fújt, pedig teljesen sík terepen suhanhattam volna. Így csak 20-25 km/h-ra futotta. Anger után eltávolodtam a folyótól, sikerült is egy kisebb felhõszakadásba beletekernem, de itt már kevésbé fújt a szél. Az esõ alól kiérve nagyobb teljesítményre kapcsoltam és az egyre dombosabb tájon is jól haladtam. Érdekes volt látni, hogy nem csak a folyópart, a környék is mindenhol, hasonló stílusú kastélyokkal van teli, sõtt régebbi várromokat is lehetett elvétve látni.
Mind a jellegzetes mészkõbõl épült, fekete pala tetõvel. A birtokokat magas kõkerítés szegélyezi, így sokszor az út egészen a falu centrumáig a kerítések között fut.
Az idõ csak telt, az út meg nehezen fogyott, és egyre emberesebb hullámzásba kezdett.
Most végre sikerült egy fotón megragadni, az eddig csak próbálgatott meredekség élményét.
Egy olyan hely van a képen, ahol esély sem volt a lendületet megtartani. Az emelkedõre érve, 50-53 km/h-ról 3-4 másodperc alatt lassultam vissza szinte nullára.
Sebaj, túléltem, túltekertem.
Nantes-ba sötétedésre értem. A hátsókerekem már megint biceg, lehet hogy nem tett jót neki a keményre fújás, pedig két nap után ismét jó érzés volt kicsit kevesebb energiát feccelni a gördülõ ellenállás leküzdésébe. Kezd szétszakadni a külsõ és a tengely is egyre csúnyábban morog. Holnap mindenképp keresek egy szervízt, hátha tudnak rajtam, de mostmár igazán, segíteni. Nem leszek kiszolgáltatott helyzetben, és ha kell még az idõt is rászánom, addig legalább feltölthetem az új képeket és írásokat a bolgra.
Kempinget egyébként az egyetemi városrészben találtam. 20:55-kor érkeztem a 21-kor záró portára. Gyorsan kerestem egy alkalmas helyet, kajáltam, forró tus és lefekvés, mert holnap tovább forog a verkli.
Jó éjt!
Napi megtett táv: 140,4 km
A szállás: Camping du Petit Port ****
Koordinátái: N 47,24417 W 1,56379
47. nap - 2007.09.02.- Saumur - 4118 km
Reggel frissen ébredtem, annak ellenére, hogy elaludtam a nyakam. Volt teendõ, ezért siettem. Az elsõ a centírozás volt. Nem volt egyszerû, de a tegnapi "hozzávetõlegesen" annyit tudtam másfél óra alatt javítani, hogy 1 mm körüli lett a legnagyobb eltérés, ami már hosszútávon sem ítéltem kockázatosnak. Teljesen új építésû a kemping, közvetlen a kerékpárút mellett. Sokan álltak meg a mellette lévõ, vizesblokkal(!) is ellátott pihenõnél idõzni, ebédelni, vagy csak egyet inni a hozott palackból. Gondoltam rákérdezek a portásnál a mosógépre, mert már nagyon untam a penészes sátorfalat. 3+2€-ért annyit mosodázhattam amennyire szükségem volt. A sátorral kezdtem, majd az elõzõ nap kimaradt ruhákkal folytattam. Olyannyira eltelt így az idõ, hogy 3/4 3-kor tudtam indulni. Nem is reménykedtem rekord távolságban, azért sem mert az össz. kaja amim volt az egy nagy tábla Milka csoki. Se üdítõ, se semmi.
A táj szépsége mellett egész úton azt figyeltem hol lesz egy szuper marché, mert talán azok vasárnap is nyitva vannak. A Langeais-i kastély- látogatásom is csak annak köszönhetem, hogy ott jeleztek a táblák hyper marché-t. A bolt végül is nem volt nyitva, de a kastélyt belûlrõl is megcsodáltam. Fantasztikusan szép és évszázadokra visszavezetõ élmény volt. Mindent próbáltak az eredeti állapotra visszaállítani. A termek hangulata, de még a "szagok" is a múltba vezettek. Majd egy órát jártam a termeket és tornyokat.
Az utat a kerékpáros túraúton, a folyó déli partján folytattam. Most egy kicsit jobb volt, mint a macskaköves rész ezt megelõzõen. Az idõ továbbra is kegyes volt hozzám, szépen sütött a Nap, csak néha bújt el, egy-két bocifelhõ mögé.
A partot végig mészkõbe vájt borospincék, fogadók vagy egész falvak alkották. Rengeteg régi stílusú, kisebb-nagyobb kastély, családiház, kúrja van végig a folyó mentén.
Az egyik ilyen faluban, véletlen lettem figyelmes egy "ouvert" táblára a bolt ajtaján. Nem volt bent senki, de volt a pultban bagettjük, kétkedve nyitottam be. Éssss igen! Nyitva volt vasárnap este 8 elõtt egy kicsivel. Bevásároltam, már csak a szállást kellett megtalálni Saumurban és minden Ok. Ez is ment símán, jól ki volt táblázva. A recepciós is még a helyén volt, gyorsan fizettem és kerestem egy megfelelõ helyet. Nem rossz hely. Szemközt a kastéllyal, tengerparti szállodáéhoz hasonlatos nyitott medencével.
Sátor-álligatás közben hosszasan elbeszélgettem a szomszéd német párral, akik szintén keróval voltak. Büszkén mutogattam, hogy milyen szép fehér és jószagú a pecóm. :)
Rám is sötétedett, de ennek ellenére még 10-kor is jól esett a tejfölös bagett szalámival és tejjel. Egy kis pedikûr és manikûr után egy leszúrt Ritbergerrel fordultam a jobbik oldalamra aludni.
Napi megtett táv: 68,9 km
A szállás: Camping Ile d'Offard ****
Koordinátái: N 47,25844 W 0.06261
Jéééééé!!! újra átléptem a meridiánt.
46. nap - 2007.09.01.- Savonnières - 4049 km
Végre jót aludtam! Se "vízierõmû", se hajnalban érkezõ repülõk. Nem is kapkodtam el a felkelést, gondoltam galád leszek és ki nem fizetem ezt a fél vagyont a kempingnek. Tettem egy próbát, mivel senki oda nem jött hozzám hogy megkérdezze mi a helyzet velem, és elég sok mosnivalóm is volt, én mentem a recepcióra, hogy vegyek zsetont a mosodához. A recepciós még azt se kérdezte ki a szösz vagyok, adta a két szetont miután kipengettem érte a 8 kincstári eurot.
Biztos én vagyok csak ennyire fillérezõs ahogy apad a pénzmagom, de egy kissé el vannak ezek itt tévedve, ugyan úgy ahogy a párizsiak is. 2000Ft-nyi pénzt fizetni azért hogy 35 percre használhassam a lepukkant ipari mosógépüket és 45 percre a szárítójukat?
Szóval, ahogy végeztem a mosodázással, komótosan összepakkoltam, elköszöntem David-éktól és eljöttem.
Az út most kellemesebb volt, mert közvetlenül a folyó mellett haladt és a dimbes-dombos rész is szinte észrevehetetlen volt. A szélirány megváltozott ÉÉNy-ról nyugatira, ami szembõl jött, de ez sem volt vészes. Tours idegenforgalmi irodájába tartottam elõször, gondoltam majd a városban nézgelõdve pihenek egy hosszabbat, de ez utóbbi elmaradt. A fõutcán kicsit tovább gurultam mint az iroda, ezért visszakanyarodtam. Egy fotó itt, még egy fotó ott, közben az egyik kanyart sikerült olyan kisívûre vennem, hogy a hátsókerekem egyik küllõjének sok lett és elpattant. Gondoltam semmi gáz, délután 4-kor még biztos lesz a közelben szervíz. Az irodában készségesen segítettek is. Kaptam Loire kerékpáros térképet és elmutogatta a csajszi, hogy hol van a legközelebbi kerékpárbolt, ami szervízként is és kölcsönzõként is mûködik. Meg is találtam egyszerûen, a boltvezetõ beszélt is angolul, szóval sínen voltam, mint József Attila. A kereket kiszedtem a bicóból, hogy nekik csak a hibával kelljen foglalkozni, meg a csomagok miatt elég körülményes is volt. Az elpattant küllõ miatt akkora nyolcas keletkezett, hogy alig bírt elfordulni a kerék a vázban. Azt mondta a boltvezetõ, miután diskurált valamit franciául a szerelõjével, hogy ki kell cserélni a kereket mert ezt már nem lehet javítani. Mindketten mutogatták, hogy a küllõfej-szegecsek részben átszakadtak és a keret is elkezdett berepedezni hosszirányba. Ezt nem tudják megjavítani! Elkezdtek agyalni, hogy mire tudják kicserélni, de annak ellenére, hogy tele voltak Bontrager cuccokkal, csak megrendelésre tudtak volna hozatni hasonló felnit a hét második felére. A másik megoldás egy komplet csere lett volna (mert a küllõszám nem stimmelt) agyastól mindenestõl 130€-ért. Megköszöntem az igyekezetüket és segítõ szándékukat, de csak a küllõ cseréjét kértem, és azt, hogy egy kicsit zsírozzák be a tengelyt, ne morogjon annyira. Ezek tényleg szó szerint vették a kérésem, valószínûleg nem tetszhetett nekik, hogy kevés pénzt akarok ott hagyni, mert egy utolsó vacak küllõt fûzött bele a szerelõ egy olyan gyönge anyával, amit már maga is csak harapófogóval tudott meghúzni. A tengelyre meg azt mondták, hogy semmi baja, biztos a fék ad furcsa hangot, azt jónapot!
"Segítettek" berakni a kereket. A hírtelen emelés közben eldõlt a Paripa és letört az annyi mindent túlélõ elsõlámpája.:(( Közben a szervízes még kihúzta véletlen a fékbowdent, amit így cserélni kellett, A végén 25 €-ért vissza is kaptam a kerómat ugyan olyan nyolcassal, mint ahogy odaadtam, csak egy küllõ került bele az elpattant helyére. Búcsúzóként még megjegyezték, hogy jobb minõségû utakon menjek, mert úgy tovább bírja!
Na, köszönöm. :((
Rá se mertem ülni, nehogy összerogyjon, mert akkor tényleg nincs menekvés, cserélni kell. E helyett a fõutca egyik, sétányon lévõ padjához toltam Paripát, leszedtem a hátsó málháját és elkezdtem kijavítani azt, amihez a szervízben nem volt kedvük. Szerencsére az elpattant régebbi küllõk anyáit megtartottam, így azzal kezdtem, hogy legalább az anyát lecseréltem (a küllõt nehézkesebb a racsni miatt, ezért is vittem elõször a szervízbe), majd következett a centírozás. Persze ezt egy munkapadon sokkal egyszerûbb és pontosabban is meg lehet oldani, de nekem már csak ez jutott, kézzel emelgetve a bicót és egy törött küllõvel méricskélve a távot. Sikerült 7 órára elfogadhatóra javítani, "gyorsan" el is indultam, hogy még találjak a közelben nyitva kempinget. Ez volt a meglepi a nap végére. Olcsó, tiszta és gyönyörû környezetben, kedves recepcióssal.
Nem is nagyon foglalkoztam semmivel, gyorsan letusoltam és eltettem magam másnapra, nem akartam már tovább rágódni a dolgon.
Biztos én vagyok csak ennyire fillérezõs ahogy apad a pénzmagom, de egy kissé el vannak ezek itt tévedve, ugyan úgy ahogy a párizsiak is. 2000Ft-nyi pénzt fizetni azért hogy 35 percre használhassam a lepukkant ipari mosógépüket és 45 percre a szárítójukat?
Szóval, ahogy végeztem a mosodázással, komótosan összepakkoltam, elköszöntem David-éktól és eljöttem.
Az út most kellemesebb volt, mert közvetlenül a folyó mellett haladt és a dimbes-dombos rész is szinte észrevehetetlen volt. A szélirány megváltozott ÉÉNy-ról nyugatira, ami szembõl jött, de ez sem volt vészes. Tours idegenforgalmi irodájába tartottam elõször, gondoltam majd a városban nézgelõdve pihenek egy hosszabbat, de ez utóbbi elmaradt. A fõutcán kicsit tovább gurultam mint az iroda, ezért visszakanyarodtam. Egy fotó itt, még egy fotó ott, közben az egyik kanyart sikerült olyan kisívûre vennem, hogy a hátsókerekem egyik küllõjének sok lett és elpattant. Gondoltam semmi gáz, délután 4-kor még biztos lesz a közelben szervíz. Az irodában készségesen segítettek is. Kaptam Loire kerékpáros térképet és elmutogatta a csajszi, hogy hol van a legközelebbi kerékpárbolt, ami szervízként is és kölcsönzõként is mûködik. Meg is találtam egyszerûen, a boltvezetõ beszélt is angolul, szóval sínen voltam, mint József Attila. A kereket kiszedtem a bicóból, hogy nekik csak a hibával kelljen foglalkozni, meg a csomagok miatt elég körülményes is volt. Az elpattant küllõ miatt akkora nyolcas keletkezett, hogy alig bírt elfordulni a kerék a vázban. Azt mondta a boltvezetõ, miután diskurált valamit franciául a szerelõjével, hogy ki kell cserélni a kereket mert ezt már nem lehet javítani. Mindketten mutogatták, hogy a küllõfej-szegecsek részben átszakadtak és a keret is elkezdett berepedezni hosszirányba. Ezt nem tudják megjavítani! Elkezdtek agyalni, hogy mire tudják kicserélni, de annak ellenére, hogy tele voltak Bontrager cuccokkal, csak megrendelésre tudtak volna hozatni hasonló felnit a hét második felére. A másik megoldás egy komplet csere lett volna (mert a küllõszám nem stimmelt) agyastól mindenestõl 130€-ért. Megköszöntem az igyekezetüket és segítõ szándékukat, de csak a küllõ cseréjét kértem, és azt, hogy egy kicsit zsírozzák be a tengelyt, ne morogjon annyira. Ezek tényleg szó szerint vették a kérésem, valószínûleg nem tetszhetett nekik, hogy kevés pénzt akarok ott hagyni, mert egy utolsó vacak küllõt fûzött bele a szerelõ egy olyan gyönge anyával, amit már maga is csak harapófogóval tudott meghúzni. A tengelyre meg azt mondták, hogy semmi baja, biztos a fék ad furcsa hangot, azt jónapot!
"Segítettek" berakni a kereket. A hírtelen emelés közben eldõlt a Paripa és letört az annyi mindent túlélõ elsõlámpája.:(( Közben a szervízes még kihúzta véletlen a fékbowdent, amit így cserélni kellett, A végén 25 €-ért vissza is kaptam a kerómat ugyan olyan nyolcassal, mint ahogy odaadtam, csak egy küllõ került bele az elpattant helyére. Búcsúzóként még megjegyezték, hogy jobb minõségû utakon menjek, mert úgy tovább bírja!
Na, köszönöm. :((
Rá se mertem ülni, nehogy összerogyjon, mert akkor tényleg nincs menekvés, cserélni kell. E helyett a fõutca egyik, sétányon lévõ padjához toltam Paripát, leszedtem a hátsó málháját és elkezdtem kijavítani azt, amihez a szervízben nem volt kedvük. Szerencsére az elpattant régebbi küllõk anyáit megtartottam, így azzal kezdtem, hogy legalább az anyát lecseréltem (a küllõt nehézkesebb a racsni miatt, ezért is vittem elõször a szervízbe), majd következett a centírozás. Persze ezt egy munkapadon sokkal egyszerûbb és pontosabban is meg lehet oldani, de nekem már csak ez jutott, kézzel emelgetve a bicót és egy törött küllõvel méricskélve a távot. Sikerült 7 órára elfogadhatóra javítani, "gyorsan" el is indultam, hogy még találjak a közelben nyitva kempinget. Ez volt a meglepi a nap végére. Olcsó, tiszta és gyönyörû környezetben, kedves recepcióssal.
Nem is nagyon foglalkoztam semmivel, gyorsan letusoltam és eltettem magam másnapra, nem akartam már tovább rágódni a dolgon.
Napi megtett táv: 63,8 km
A szállás: Camping*** de la Confluence
Koordinátái: N 47,34908 E 0,54957
45. nap - 2007.08.31.- Candé-sur-Beuvron - 3985 km
Az indulás ma frissre sikeredett, lehet hogy csak a videofelvételnek köszönhetõen, de pikk-pakkra összerámoltam a motyóimat és 11-kor már az úton voltam. Igaz, az új "szisztémával". Elõször mindent ki a sátorból, aztán a pakolászás.
A táj kevésbé volt érdekes, legelõk és ipari létesítmények között, aránylag sík terepen tekeregtem. A falvak hasonszõrûek voltak. Alacsony, egyszintes házak, a település közepén pedig a zömök templom. Ismét jól ment a tekerés, már 3 elõtt Orleans-ban voltam. Egyenest a turisztikai irodát céloztam meg, hátha tudnak okosat mondani. Tudtak, és még térképeket is kaptam. Igaz, ezt a mutatványt meg kell majd ismételnem Tours-ban is, mert itt mindent regionálisan készítenek, szóval, igaz hogy azonos a folyó, de más régió, így újabb térképek kellenek. Ezeket egyetlen egy dologra lehet használni, hozzávetõlegesen megtudni belõlük hol lesz kemping lehetõség, illetve mik a helyi látnivalók?
A városban tettem néhány kitérõt, majd a Loire mentén haladtam addig a modern hídig, amit az idegenforgalmis csaj mondott. Ott át kellett menni a folyó túlpartjára, mert a kijelölt kerékpárút ott haladt. Szép új aszfalt, jól kitáblázva. Persze semilyen jó sem tarthat örökké. Orleans környékét elhagyva egy vége táblát követõen mehettem amerre a part szakad. Ezt is mondta elõre a csaj, hogy néhol közúton folytatódik a túr, de ezt már semmi sem jelölte. Blois-t tûztem ki célpontként, mert ott 3 kemping piktogramja is volt a térképen, mint kiderült , nem azért voltak szétszórtan a város köré rajzolva, mert nem fértek el másként, hanem azért mert 15-20 kilométerre vannak a várostól a szélrózsa minden irányában. Ez egy kicsi huncutságnak tûnt, persze csak akkor derült ki számomra amikor a város határában megnéztem, hova is kell pontosan landolnom. Blois elõtt volt még egy gyönyörû kisváros, amit mindenképp meg kell jegyezzek. Beaugency a folyó északi oldalán egy dombra épült. A tízlyukú hídon átkelve meg is másztam, mert zegzugas utcácskái és romos vára csábítólag hatott rám.
A félórásra nyúlt városnézés után kitalálni alig tudtam, de azért sikerült. Blois elõtt megnéztem egy kastély parkjában kialakított kempinget, de ezek nem igen a vendégekért vannak. Már 17:30-kor bezárt a recepciója. Ha ott akartam maradni telefonon kellett volna hívnom a recepcióst, ami tovább növelte volna az egyébként is borsosnak kinézõ költségeim. Inkább továbbgurultam. Blois-hoz 7:30 körül értem. A három kemping közül inkább a messzebbi, de útbaesõre esett a választásom. Bepötyögtem a kütyübe a címét és tekertem a 140. kilométer után is ahogy bírtam, minél hamarabb ott legyek. ...vagy szúnyogok, mindegy.
A város központjában csalogató táblára lettem figyelmes. "Campings". Igaz nem írta, hogy pontosan melyikek és hány kilométerre, de az eddigi tapasztalatom szerint ez azt jelenti, hogy egy ötösön belül lesznek. Közelebbinek ígérkezett, mint a kiszemelt, ezért irányt váltottam, átkeltem vissza a folyó déli oldalára és követtem a konzekvensen kihelyezett táblákat. Ez egészen addig ment is amíg a harmadik körforgalomnál, majd 2 km (eredetivel ellentétes irányú) megtétele után nem volt tovább jelölve. A környéken egy teremtett lelket nem láttam akitõl megkérdezhettem volna mi a pálya ilyenkor? A közeli településre kanyarodtam a négy lehetséges irány közül hátha tud majd valaki segíteni. A brüsszelihez hasonló szitu, elhaladtam egy kertes ház elõtt, majd plépofa fel, visszagurulás és megkérdeztem a kertben üldögélõ csajokat. Sajnos nem partyban folytatódott az este, pedig nem bántam volna, én voltam a béna, kevésbé "rámenõs", a csajok elsõ szóra ugrottak. No mindegy. Igencsak ámulatba ejtettem õket a kérdéssel, kemping a közelben? Hosszasan tanakodtak franciául, majd hozzám is így szóltak miután már angolul csevegtünk. Igazából nem tudtak okosat mondani, de legalább szépek voltak. :)) Minden jószándékuk ellenére csak azokról a kempingekrõl tudtak, amiket a térképen én is láthattam a várostól 15-20 kilométerre. Mondtam, hogy akkor visszafordulok és a Tours felé esõt célzom meg, amit eredetileg is, erre õk kocsiba pattanva, kedvesen kivezettek a kacskaringós utcákon az útra és "menetirányba állítottak". A továbbiakban már sötétben, a folyó déli partján haladtam, az út felett gomolygó rovarfelhõkkel viaskodva. Az egyik településen ismét Camping tábla volt kirakva. Már nem szoptam be. Mivel az utamba esett ezért néztem be. A recepció itt is zárva volt, de egy éppen megérkezõ francia autós készségesen segített volna rajtam, ha beszélt volna angolul. A problémát az éppen arra tekerõ David oldotta meg, aki angol, de beszélte a franciát. Segített fordítani. A francia manustól kérdeztem az árat, mégse akarjanak utólag megkopasztani, de csak a bejáratnál lévõ 20€/éj/2fõ+sátrat ismerte. Rendes volt mert felhívta a recepcióst és megkérdezte. Bár ne tette volna! Így 16,50 lesz egy személynek. Kapják be! Mit tudtam volna mondani rá? Persze hogy jó lesz este 10-kor, fáradtan egyre jobban fájó lábbal.
David kedvesen elkalauzolt melléjük, mutatott egy füves részt, kölcsönadta a lámpását, hogy normálisan lássak felállítani a sátrat és készített egy forró teát is nekem.
A feleségét is bemutatta, olyan volt mintha vendégségben lennék náluk.
A gyors set up után, jót tusoltam, majd nyomtam a szunyát mielõtt a sátor fölött huhogó bagoly kiverné a szemembõl az álmosságot.
A táj kevésbé volt érdekes, legelõk és ipari létesítmények között, aránylag sík terepen tekeregtem. A falvak hasonszõrûek voltak. Alacsony, egyszintes házak, a település közepén pedig a zömök templom. Ismét jól ment a tekerés, már 3 elõtt Orleans-ban voltam. Egyenest a turisztikai irodát céloztam meg, hátha tudnak okosat mondani. Tudtak, és még térképeket is kaptam. Igaz, ezt a mutatványt meg kell majd ismételnem Tours-ban is, mert itt mindent regionálisan készítenek, szóval, igaz hogy azonos a folyó, de más régió, így újabb térképek kellenek. Ezeket egyetlen egy dologra lehet használni, hozzávetõlegesen megtudni belõlük hol lesz kemping lehetõség, illetve mik a helyi látnivalók?
A városban tettem néhány kitérõt, majd a Loire mentén haladtam addig a modern hídig, amit az idegenforgalmis csaj mondott. Ott át kellett menni a folyó túlpartjára, mert a kijelölt kerékpárút ott haladt. Szép új aszfalt, jól kitáblázva. Persze semilyen jó sem tarthat örökké. Orleans környékét elhagyva egy vége táblát követõen mehettem amerre a part szakad. Ezt is mondta elõre a csaj, hogy néhol közúton folytatódik a túr, de ezt már semmi sem jelölte. Blois-t tûztem ki célpontként, mert ott 3 kemping piktogramja is volt a térképen, mint kiderült , nem azért voltak szétszórtan a város köré rajzolva, mert nem fértek el másként, hanem azért mert 15-20 kilométerre vannak a várostól a szélrózsa minden irányában. Ez egy kicsi huncutságnak tûnt, persze csak akkor derült ki számomra amikor a város határában megnéztem, hova is kell pontosan landolnom. Blois elõtt volt még egy gyönyörû kisváros, amit mindenképp meg kell jegyezzek. Beaugency a folyó északi oldalán egy dombra épült. A tízlyukú hídon átkelve meg is másztam, mert zegzugas utcácskái és romos vára csábítólag hatott rám.
A félórásra nyúlt városnézés után kitalálni alig tudtam, de azért sikerült. Blois elõtt megnéztem egy kastély parkjában kialakított kempinget, de ezek nem igen a vendégekért vannak. Már 17:30-kor bezárt a recepciója. Ha ott akartam maradni telefonon kellett volna hívnom a recepcióst, ami tovább növelte volna az egyébként is borsosnak kinézõ költségeim. Inkább továbbgurultam. Blois-hoz 7:30 körül értem. A három kemping közül inkább a messzebbi, de útbaesõre esett a választásom. Bepötyögtem a kütyübe a címét és tekertem a 140. kilométer után is ahogy bírtam, minél hamarabb ott legyek. ...vagy szúnyogok, mindegy.
A város központjában csalogató táblára lettem figyelmes. "Campings". Igaz nem írta, hogy pontosan melyikek és hány kilométerre, de az eddigi tapasztalatom szerint ez azt jelenti, hogy egy ötösön belül lesznek. Közelebbinek ígérkezett, mint a kiszemelt, ezért irányt váltottam, átkeltem vissza a folyó déli oldalára és követtem a konzekvensen kihelyezett táblákat. Ez egészen addig ment is amíg a harmadik körforgalomnál, majd 2 km (eredetivel ellentétes irányú) megtétele után nem volt tovább jelölve. A környéken egy teremtett lelket nem láttam akitõl megkérdezhettem volna mi a pálya ilyenkor? A közeli településre kanyarodtam a négy lehetséges irány közül hátha tud majd valaki segíteni. A brüsszelihez hasonló szitu, elhaladtam egy kertes ház elõtt, majd plépofa fel, visszagurulás és megkérdeztem a kertben üldögélõ csajokat. Sajnos nem partyban folytatódott az este, pedig nem bántam volna, én voltam a béna, kevésbé "rámenõs", a csajok elsõ szóra ugrottak. No mindegy. Igencsak ámulatba ejtettem õket a kérdéssel, kemping a közelben? Hosszasan tanakodtak franciául, majd hozzám is így szóltak miután már angolul csevegtünk. Igazából nem tudtak okosat mondani, de legalább szépek voltak. :)) Minden jószándékuk ellenére csak azokról a kempingekrõl tudtak, amiket a térképen én is láthattam a várostól 15-20 kilométerre. Mondtam, hogy akkor visszafordulok és a Tours felé esõt célzom meg, amit eredetileg is, erre õk kocsiba pattanva, kedvesen kivezettek a kacskaringós utcákon az útra és "menetirányba állítottak". A továbbiakban már sötétben, a folyó déli partján haladtam, az út felett gomolygó rovarfelhõkkel viaskodva. Az egyik településen ismét Camping tábla volt kirakva. Már nem szoptam be. Mivel az utamba esett ezért néztem be. A recepció itt is zárva volt, de egy éppen megérkezõ francia autós készségesen segített volna rajtam, ha beszélt volna angolul. A problémát az éppen arra tekerõ David oldotta meg, aki angol, de beszélte a franciát. Segített fordítani. A francia manustól kérdeztem az árat, mégse akarjanak utólag megkopasztani, de csak a bejáratnál lévõ 20€/éj/2fõ+sátrat ismerte. Rendes volt mert felhívta a recepcióst és megkérdezte. Bár ne tette volna! Így 16,50 lesz egy személynek. Kapják be! Mit tudtam volna mondani rá? Persze hogy jó lesz este 10-kor, fáradtan egyre jobban fájó lábbal.
David kedvesen elkalauzolt melléjük, mutatott egy füves részt, kölcsönadta a lámpását, hogy normálisan lássak felállítani a sátrat és készített egy forró teát is nekem.
A feleségét is bemutatta, olyan volt mintha vendégségben lennék náluk.
A gyors set up után, jót tusoltam, majd nyomtam a szunyát mielõtt a sátor fölött huhogó bagoly kiverné a szemembõl az álmosságot.
Napi megtett táv: 159,98 km
A szállás: A nevét nem volt mód jobban megismerni :)
Koordinátái: N 47,4893391 E 1,2582406
44. nap - 2007.08.30.- Dourdan - 3825 km
A reggelt elszeretlencsenkedtem, szóval elszerencsétlenkedtem a forgolódós estét követõen. Pedig olyan tuti szélcsendes helyet választottam, csak a repülõk és az autók nem akarták ezt figyelembe venni. No meg nagyon le is hült reggelre. Egy szó mint száz, nem igen akaródzott továbbállni. Konkrétan, maradtam és pihentem egyet. Aludtam nagyokat és délután benéztem internetet keresni és várost nézni. Jól esett. Hasonlatosan mint a vacsi, amit egy fagyival egészítettem ki egésszé.
A tábor ezeddig csendes volt, csak egy, kb. 10-15 kisiskolásból +2 tanárból álló csoport volt akik kilógtak a kempingezõk sorából, most délután viszont érkezett egy 25-30 fõbõl álló csoport, akik még most éjfélkor is hangosan beszélgetnek, labdáznak a terep minden szegletében. Nem tudom, hogy fogok így aludni? Próbálok. Jó éjt!
A tábor ezeddig csendes volt, csak egy, kb. 10-15 kisiskolásból +2 tanárból álló csoport volt akik kilógtak a kempingezõk sorából, most délután viszont érkezett egy 25-30 fõbõl álló csoport, akik még most éjfélkor is hangosan beszélgetnek, labdáznak a terep minden szegletében. Nem tudom, hogy fogok így aludni? Próbálok. Jó éjt!
Napi megtett táv: 4,1 km
A szállás: Camping "Les Petits Prés"
Koordinátái: N 48,5257861 E 2,0284882
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
